Megjelentek az MTA „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagjainak legújabb publikációi – olvashatjuk a kötetek virtuális bemutatójának honlapján. Czagány Zsuzsa, a BTK Zenetudományi Intézet (ZTI) tudományos főmunkatársának, osztályvezetőjének műve a középkori váradi székesegyház díszkódexének hasonmás kiadása kritikai jegyzetekkel és tanulmányokkal, három kötetben, magyar és angol nyelven. Gilányi Gabriella, a ZTI tudományos főmunkatársának és Szoliva Gábriel OFM, a Kutatócsoport tagjának monográfiái a Resonemus pariter – Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez című kiadványsorozat első két kötete. A kétnyelvű (magyar-angol) sorozat célja a középkori Magyarország egy-egy liturgikus-zenei forrásának, forráscsoportjának monografikus földolgozása, közreadása, illetve közép-európai és tágabb európai kontextualizációja.

Czagány Zsuzsa: Antiphonale Varadinense s. XV.

Az Antiphonale Varadinense s. XV. a középkori váradi székesegyház díszkódexének hasonmás kiadása kritikai jegyzetekkel és tanulmányokkal három kötetben, magyar és angol nyelven:

  • Vol. I Proprium de tempore. Index cantuum cum apparatu critico
  • Vol. II Proprium de sanctis et commune sanctorum. Index cantuum cum apparatu critico
  • Vol. III. Tanulmányok

A váradi székesegyház hatalmas méretű, gazdagon illuminált és végigkottázott zsolozsmakódexe, a Váradi („Zalka”) Antifonále a 15. század utolsó harmadában készült Filipecz János váradi püspök, Corvin Mátyás diplomatája megrendelésére. A kéziratot külföldi műhelyben másolták: díszítése, pompás miniatúrái és kottaírása korabeli cseh mesterek munkája. Tartalmával, az officium divinum énekkészletének meghatározott rendszerbe foglalásával, mintegy 1600 lejegyzett dallamával azonban a késő középkori váradi liturgikus és zenei hagyomány egyedülálló emléke.

varadi 02Antiphonale Varadinense s. XV. Forrás: fragmenta.zti.hu

Kihasított és földarabolt pergamenlapjait a 16. század végétől mintegy 100 éven át használták kéziratok és nyomtatványok bekötésére, könyvek kötéstábláinak megerősítésére. A kiadvány a győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár gyűjteményében őrzött megcsonkított törzskódex közreadása mellett rekonstruálja a ma 3 ország 12 városának 19 gyűjteményében föllelhető 62 töredékes kódexlapot, beillesztve őket az antifonále eredeti rendjébe. A 3. kötet magyar és angol nyelvű tanulmányai a kódex keletkezésének körülményeit és hátterét, a töredékekből kirajzolódó középkori és kora újkori itineráriumát, kutatástörténetét, végül tartalmának liturgiai és zenei elemzését kínálják – összefoglalva a mintegy 10 éves kutatómunka eredményeit.

Adatok:
Czagány Zsuzsa: Antiphonale Varadinense s. XV. Musicalia Danubiana 26/1-3, szerk. Gilányi Gabriella és Szoliva Gábriel. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet, 2019.

Gilányi Gabriella: Mozaikok Erdély ismeretlen gregorián hagyományából. Egy Anjou-kori antifonále töredékei Güssingben
és
Szoliva Gábriel OFM: Hymnuale ecclesiae Zagrabiensis. Hagyománytisztelet és egyéni alakítás a zágrábi székesegyház 15. század eleji himnáriumában

A két monográfia a Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztályán az MTA „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia kutatócsoport tagjainak közreműködésével indított Resonemus pariter – Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez című kiadványsorozat első két kötete. A kétnyelvű (magyar-angol) sorozat célja a középkori Magyarország egy-egy liturgikus-zenei forrásának, forráscsoportjának monografikus földolgozása, közreadása, közép-európai és tágabb európai kontextualizációja.

Az 1. kötetben a németújvári (güssingi) ferences kolostor könyvtárában őrzött, egykor egyazon 14. századi erdélyi antifonáléhoz tartozó töredékek kerülnek első ízben a nyilvánosság elé hasonmás kiadásban, a zenei tételek átírásával, magyar és angol nyelvű, a liturgikus-zenei tartalmat és a kottaírást elemző fejezetekkel kísérve.

resonemus 01A Mozaikok Erdély ismeretlen gregorián hagyományából és a és a Hymnuale ecclesiae Zagrabiensis kötetek. Forrás: fragmenta.zti.hu

A 2. kötet a zágrábi székesegyház 15. századi himnuszgyűjteményét adja közre magyar, angol és horvát nyelvű tanulmánnyal, melyben a kodikológiai, könyvtörténeti kérdések tárgyalása mellett helyet kap a halotti offícium és a teljes himnárium aprólékos, tematikusan rendezett tartalmi elemzése.

Adatok:

Gilányi Gabriella: Mozaikok Erdély ismeretlen gregorián hagyományából. Egy Anjou-kori antifonále töredékei Güssingben
Resonemus pariter 1. Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez, szerk. Czagány Zsuzsa. Budapest, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet, 2019.

Szoliva Gábriel OFM: Hymnuale ecclesiae Zagrabiensis. Hagyománytisztelet és egyéni alakítás a zágrábi székesegyház 15. század eleji himnáriumában
Resonemus pariter 2. Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez, szerk. Czagány Zsuzsa. Budapest, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet, 2019.

 A kötetek itt megrendelhetők.

A Kutatócsoportról:

A középkori Magyarország teljes, becslések szerint 50 000 kódexet számláló könyvállományából ma mintegy 1500 maradt. Ilyen pusztulás mellett minden apró töredéknek fölbecsülhetetlen értéke van, akár azért, mert megsemmisült könyvek fönnmaradt dokumentumait, akár mert meglévő kéziratok hiányzó darabjait örökítik át. A töredékkutatás, csakúgy mint a régészet, a fönnmaradt torzókból állítja helyre az eredeti állapotot: a 16-17. század folyamán szétvágott és könyvborítóként, kötések megerősítéseként fölhasznált pergamenlapokból rekonstruál könyvrészeket, olykor teljes kódexeket, aprólékosan elemezve tartalmukat és formai tulajdonságaikat.

lendulet csoportkep ztiA kutatócsoport tagjai. Forrás: zti.hu

Az MTA „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia kutatócsoport a középkori Magyarország teljes területét átfogva tárja föl a gyűjteményekben lappangó 11-16. századi kottás szertartáskönyvek fragmentumait, különös gondot fordítva a talált hangjelzésfajták és dallamok vizsgálatára. A kutatómunka a föltárás – földolgozás – rekonstrukció három szintjén zajlik:

  1. Primer forrásföltárás hazai és külföldi (szlovák, román, horvát és osztrák) könyv- és levéltárakban, bizonyított vagy feltételezett magyar provenienciájú forrásanyagot tartalmazó gyűjteményekben;
  2. A források digitalizálása, kodikológiai-paleográfiai-dallamtörténeti földolgozása, az adatok adatbázisba foglalása és online megjelenítése az erre a célra kialakított web-felületen;
  3. Az azonos kódexből, műhelyből származó összetartozó töredékcsoportok azonosítása és virtuális rekonstrukciója. Kutatásunk új távlatokat nyit a magyarországi középkori és kora újkori könyves kultúra rétegeinek, kapcsolatrendszerének, transzmissziós útvonalainak és intézményi hátterének árnyaltabb megismerése előtt.

További információk a Kutatócsoport honlapján: fragmenta.zti.hu