Azt feltételezhetnénk, hogy a széna kaszálásának időpontjáról dönteni egyszerű dolog, mivel csak a növényzetet kell figyelni, és ha az elég érett, kezdődhet is a munka. A rangos Ecology and Society című folyóiratban jelent meg a „Lendület” Etnoökológia Kutatócsoport munkatársai: Babai Dániel (BTK Néprajztudományi Intézet) és Molnár Zsolt (Ökológiai Kutatóközpont), valamint Jánó Béla gyimesi gazdálkodó új cikke, amely rámutat arra, hogy a kaszálás ennél sokkal bonyolultabb folyamat.
A kézi kaszálás korábban általános volt. Meredek oldalakon még ma is előfordul. Fénykép: Molnár Ábel Péter
Az In the trap of interacting indirect and direct drivers: the disintegration of extensive, traditional grassland management in Central and Eastern Europe című tanulmány szerint az intézményrendszereinket (beleértve a támogatási mechanizmusokat) nem a tájainkat alaposan ismerő helyi közösségek tudása, hanem az uniformizált tömegtermelés és a beláthatatlan ellátóláncok érdekei mentén alakították ki. Ennek következményeit tárták fel a kutatók egy konkrét, sokak által szeretett táj, Gyimes esetében. Bár a specifikus részletek is fontosak és érdekesek, az általános tanulságok sokkal messzebb mutatnak, a jövőnkről szólnak.
Az egytengelyes alternáló kaszálógépek teszik lehetővé, hogy a mai feltételek mellett is le tudják kaszálni a gyepeket Gyimesben. Fénykép: Babai Dániel
A külterjes kaszálóhasználat táji léptékben már csak kevés helyen működik Európában. A faluközösségek, amelyek ezeket a tájhasználati rendszereket még működtetik, társadalmi és gazdasági szempontból sincsenek jó helyzetben. A fiatalok elvándorlása, a kis területen gazdálkodó családi üzemek gazdasági nehézségei megnehezítik e rendszer fenntartását.
A külterjes kaszálógazdálkodás fajgazdag réteket kezel és tart fenn hosszú távon. Fénykép: Kelemen András
A rendszerre ható különböző ökológiai, klimatikus, társadalmi-kulturális, mezőgazdasági és gazdasági, valamint politikai hajtóerők eszkalálódó hatása egyre bonyolultabb helyzetbe kényszeríti a gazdálkodókat, akik egy egyre komplexebb környezetben, egyre több kompromisszum megkötésével kénytelenek egy egyszerű mezőgazdasági döntést – a kaszálás optimális időpontja kapcsán – meghozni. Mindeközben ezek a döntések meghatározók nemcsak a családi gazdaság állatállománya, hanem a gyepek növény- és állatvilága szempontjából is. Meghatározzák a széna minőségét és befolyásolják a kaszálórétek fajgazdagságát is.
A Nyugat-Európába irányuló szezonális, elsősorban mezőgazdasági, valamint az állandó külföldi munkavállalás jelentősen megnehezíti a családi gazdaságok munkaszervezését.
Fénykép: Babai Dániel
A szerzők hangsúlyozzák a külterjesen gazdálkodó gazdaságok egyre inkább ellehetetlenülő helyzetét, amelyet a jelentős ökológiai és társadalmi változások, az erre lassan reagáló politikai és természetvédelmi szabályozások idéznek elő. A cikk fő üzenete, hogy azok a tájak és közösségek, amelyekben még megtaláljuk a fajgazdag, hegyvidéki réteket, és azok a közösségek, amelyek még hajlandók az ilyen jellegű gazdálkodási forma folytatására, megkülönböztetett figyelmet érdemelnek.
