A MACSE – Magyar Családtörténet-kutató Egyesület és a Lendület Családtörténeti Kutatócsoport közös szervezésében havonta egy online előadásra kerül sor, amelyek visszanézhetők a MACSE youtube csatornáján. Az előadók között szerepel Szilágyi Adrienn, a BTK Történettudományi Intézet Újkori osztályának tudományos munkatársa is.
Szilágyi Adrienn: Családi adminisztráció – A Károlyi család közös kormánya (1827-1877)
Hogyan irányítja három fiútestvér az évszázadokon át gyarapodott hatalmas családi nagybirtokokat? Hogyan néz ki a család adminisztrációja, amely igyekezett minden igazgatási és gazdasági területet lefedni? Hogyan tudjuk elképzelni a nagybirtokot, mint egy közösséget, amelyben eltérő érdekek, célok, függőségi viszonyok találkoznak? Az előadás középpontjában a Károlyi nemzetség 1828 és 1877 között működő közös kormánya (MNL OL P 408) áll. 1827-ben ugyanis a Károlyi család három ága (István, Lajos, György) között felosztott családi birtokok igazgatására közös birtokkormányzatot hoztak létre, amely egészen 1877-ig, felszámolásáig rögzítette a közös birtokokkal kapcsolatos ügyeket. A kormány iratanyagára épülő adatbázis segítségével a kormányzat bürokratikus tevékenységét, a helyi hatalomgyakorlás és magánigazgatás gyakorlatát és nem utolsó sorban a Károlyi család működését ismerhetjük meg, miközben az adatbázis felépítésébe és az adatvizualizáció lehetőségeibe is betekintést.
A videó itt megtekinthető:
Simon Katalin: Családi élet a 18. századi Óbudán, avagy miről árulkodnak a levéltári források?
Hogyan válnak hús-vér emberré az egykori anyakönyvekben, összeírásokban szereplő személyek? Mit és milyen forrásból tudhatunk meg a 18. századi Óbuda mezőváros egykori lakóiról, családjaikról? Az előadásban a fenti kérdésekre keressük a választ, elsősorban Budapest Főváros Levéltárában található források alapján, először általános áttekintést adva az egyes iratfajtákról. Megtudhatjuk, mit árulhat el egy-egy házassági szerződés, végrendelet a nagyszülők és szülők egymás közti viszonyáról, a gyerekek családon belül betöltött helyéről, miért volt gyakori jelenség az újraházasodás és hogyan befolyásolhatta egy-egy személy további sorsát a megfelelő párválasztás. Az előadás második felében konkrét példákon keresztül mutatunk be néhány tipikus és egyedi korabeli életpályát, családtörténetet, így a Német-Római Birodalomból bevándorló és itt letelepedő kézművesét, egy sikeres bíró sorsát, valamint egy-egy német, magyar és rác család történetét.
A videó itt megtekinthető:
Baros-Gyimóthy Eszter Márta: Nota bene – különleges történetek az anyakönyvekből
Az előadásban a Gömör megyei Csetnek evangélikus és katolikus anyakönyvi bejegyzésein keresztül ismerhetjük meg az alkalmazott családrekonstitúciós módszert. A kutatás eredményeként feltárul, hogy hány évesen lettek asszonnyá a csetneki lányok, melyik hónapban kötötték a legtöbb házasságot, mennyire voltak kelendők az özvegy nők és férfiak, milyen gyorsan követték egymást a keresztelők a családokban, mekkora volt a csecsemőhalálozás mértéke? A demográfiai adatokon túl megismerhetjük az oltár felé lépkedő nagyon fiatal leányt, a jól nősülő bécsi születésű szabómestert, a négyszer házasodó özvegy férfit, a csecsemőjét sirató anyát, ahogy a megszeplősített mátkát, illetve a gyermekét a katolikus templomban keresztvíz alá tartó evangélikus leányanyát vagy özvegyasszonyt is – egyszóval az életet magát.
A videó itt megtekinthető:
Tóth Olga: A hagyományos családmodell továbbélése a 20 század első harmadában Hajdúdorogon
Az előadásban egy olyan település (Hajdúdorog) családi viszonyait mutatja be az előadó, ahol a 20. század első harmadában a korabeli magyar átlagnál lényegesen magasabb termékenységi és halálozási adatok voltak jellemzőek. A város lakossága a vizsgált időszakban 10 ezer fő körüli volt, 86,5 %-ban görögkatolikus. A lakosság 82 %-a élt mezőgazdaságból, a hazai átlagnál szegényebb, elmaradottabb települést vizsgálunk. Az elemzésben az 1897 és 1900 között házasodottak családrekonstrukciós vizsgálatát végezte el Tóth Olga. A 289 párnak 1708 gyereke született, akiknek 54,7 százaléka élte meg a 18. életévét. A házasságok fele végződött valamelyik fél halálával a feleség termékeny korszakának lezárulta előtt. Vajon milyen családformák léteztek egymás mellett? Milyen érzelmi kötelékek alakulhattak ki a szülők és gyerekek, illetve a házastársak között olyan körülmények között, amikor a halál a mindennapok része volt és bármikor, bárkire lesújthatott? Az adatok bemutatása mellett a parasztcsaládok érzelmi életével ezzel kapcsolatos feltevéseit, következtetéseit is megfogalmazza az előadó.
A videó itt megtekinthető:
