IMG 02232016. június 9-én a kutatóközpontunk Jakobinus Termében telt ház előtt került sor a Manasz kirgiz hőseposz első teljes magyar fordításának megjelenése alkalmából rendezett ünnepségre és könyvbemutatóraFodor Pál, kutatóközponunk főigazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet igazgatója megnyitójában köszöntötte a vendégeket abból az alkalomból, hogy megjelent a Manasz kirgiz hőseposz első teljes magyar fordítása. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével a kirgiz parlament elnöke, Tursunbekov Chynybai Akunovich, és Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, valamint Papcsák Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnöke. A tudományos világ képviselői is jelen voltak, köztük Vásáry István akadémikus is, aki bemutatta a könyvet. 

Tursunbekov AkunovichA rendezvény elején Körtvélyessy Zsolt színművész részleteket olvasott fel a műből, majd Tursunbekov Chynybai Akunovich, a kirgiz parlament elnöke ünnepi beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy a kirgizek a magyarokkal rokon lelkű népnek tartják magukat. A Manasz a kirgizek történelmének nehéz időszakában keletkezett, amikor a kirgiz nép majdnem szétszóródott, és ez az eposz segítette egyben tartani a népet. Csingiz Ajtmatov kirgiz író az eposzokra támaszkodva újította meg a kirgiz irodalmat, és főleg neki köszönhetően az egész világ megismerte a kirgiz irodalom gazdagságát. A kirgizek így az irodalmukra a legbüszkébbek: a Manasz hőseposzra és Ajtmatovra. Ajtmatov nem sokkal halála előtt (2005-ben) járt Magyarországon, az MTA vendége volt, és Sólyom László köztársasági elnök a legmagasabb állami kitüntetésben részesítette, amire a kirgizek nagy büszkeséggel emlékeznek.

Papcsák Ferenc átveszi kitüntetésétAjtmatov az ünnepi könyvhéten is részt vett, több száz magyar olvasó állt hozzá sorba aláírásért, ami azt mutatja, hogy Magyarországon ismert és kedvelt író volt. A kirgiz elnök kiemelte Somfai Kara Dávid, az MTA BTK Néprajztudományi Intézet munkatársa szerepét, aki már Ajtmatovnak is tolmácsolt, és most is ő tolmácsolta a beszédeket, valamint a kirgizek büszkeségeit, Ajtmatovot és a Manasz hőseposzt is ő fordította magyarra. Az elnök köszönetet mondott mindenkinek, aki ebben a vállalkozásban részt vett és támogatta azt. A Manasz az UNESCO kulturális örökségének listájára is felkerült. A világon a legnagyobb eposz, több mint százféle variánsát őrzi a kirgiz akadémia adattára, és több mint száz adatközlő mondta fel a szövegét. Már sok nyelvre lefordították, 1855-ben egy orosz cári tábornok ismertette meg először a világgal, majd több tudós is foglalkozott vele. Európában az elsők között volt a magyar Almássy György, aki egy 72 soros részletet közölt belőle a Keleti Szemle hasábjain 1911-ben német nyelven. Később Mándoky Kongur István is tervezte a lefordítását.

Somfai Kara Dávid átveszi kitüntetésétA határok megnyitása után több magyar is megfordulhatott Kirgizisztánban. Papcsák Ferenc is járt ott, megismerte a kirgiz kultúrát, és miután kapcsolatban került Somfai Kara Dáviddal, támogatni kezdte a kirgiz kultúra terjesztését magyar nyelven. Az elnök rámutatott, hogy a magyar és kirgiz nép a történelemben távol került egymástól, de most azoknak a magyar kutatóknak a segítségével, akik a kirgiz kultúrával foglalkoznak, megint közel kerülhetnek egymáshoz. Végezetül a kirgiz parlament kitüntetését adta át Papcsák Ferencnek és Somfai Kara Dávidnak.

Lezsák SándorLezsák Sándor beszédében szintén köszöntötte a vendégeket és a kötet megjelenését. A Manaszt a kirgizek kulturális csúcsteljesítményének nevezte. A teljes magyar fordítás nyelvileg és költészeti szempontból is kiemelkedő alkotás, és terjedelmében is nagy munka: 18 000 sor alkotja a kötetet, amely kifejezi a kirgiz nép lelkét és szellemiségét.

 

Fodor PálFodor Pál hozzátette mindehhez, hogy az eddig említetteken kívül többen közreműködtek a fordítás létrejöttében. A 2003-ban megalapított Magyar–Kirgiz Baráti Társaságban vetették fel először a fordítás lehetőségét. A megvalósításhoz kellett még anyagi támogató (Papcsák Ferenc), kiadó (Molnár Kiadó), és a műfordítás elkészítéséhez költő, Csáji László Koppány is. A kötet a Török–Magyar Könyvtár sorozatában jelent meg, amely sorozatnak Fodor Pál és Vásáry István a szerkesztői.

Vásáry IstvánVásáry István a könyv bemutatásában is hangsúlyozta a Manasz jelentőségét. A Manasz a kirgiz nép őseposza, amely a világon a legnagyobb terjedelmű eposz, több mint félmillió versszakból áll, körülbelül hússzor hosszabb, mint az Odüsszeia és az Iliász együttvéve, és majd kétszer olyan hosszú, mint a Mahábhárata. Az eposz a főhős, Manasz és leszármazottai, valamint követői küzdelmét regéli el, akik az ujgurok ellen harcoltak a 9. században, a kirgiz függetlenség megőrzése érdekében. Csak a 19. századtól vált a világ számára hozzáférhetővé, addig senki nem jegyezte le, csak szóban terjedt, a Manasz-énekmondók előadásában – teljes terjedelmében. A Manasz-énekmondóknak sajátos, szakrális szerepe volt a hagyományos kirgiz társadalomban. Vásáry feltette a kérdést: vajon mennyi benne a történelem? Az eposz egy ezeréves folyamatot ölel fel, amelyben a kirgizek teljes történelmüket szóban hagyományozták nemzedékről nemzedékre. Az eposzban nyomon követhetőek a kirgiz történelem rétegei: a 13–14. századi mongol hódítás kora; a 17–18. században a dzsungár birodalom; a 17. századtól a mandzsu korszak. Mindezek persze nem történeti krónikaként, hanem folklorisztikai keretben jelennek meg. A 20. században megszűntek azok a keretek, amelyek között az eposz létrejött és hagyományozódott, de az eposz megőrzése fontos feladat a mai világ számára is. A fordítók, Somfai Kara Dávid és Csáji László Koppány is hatalmas munkát végzett ennek az eposznak a magyarra ültetésével. Az akadémikus könyvbemutatóját azzal zárta, hogy az eposz tartalmas olvasmány és művészi élmény is egyben, érdemes mindenkinek elolvasni.

Farkas Ildikó