A „Mohács 1526–2026. Rekonstrukció és emlékezet” című kutatási program három éve alatt megjelent számos tanulmány és könyv alapjaiban változtatja meg ismereteinket a csatáról és annak elő- és utóéletéről. A Magyar Tudományos Akadémia Kiválósági programja keretében a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban (BTK) és a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) működő kutatócsoport munkájának köszönhetően egyrészt számtalan forrás került elő, melyek új megvilágításba helyezhetik a csatáról eddig megrajzolt képet. Másrészt több tanulmánykötet járja végig a kulturális–tudományos emlékezet elképesztően gazdag történetét, az európai államok összehasonlító hadügyét és hadseregeinek erejét, a dinasztikus kapcsolatokat, valamint a mohácsi csatatáj történeti-földrajzi értelmezését.
A megjelent Mohács-rekonstrukciók öt különböző történetet mesélnek el: hol a Duna, hol a fegyverek, hol egy rejtélyes kézirat, hol az izgalmas és ellentmondásos emlékezettörténet, hol pedig az 1526-os év eseményei kerülnek a középpontba.
A kötetek borítói
Nem túlzás azt állítani, hogy a Fodor Pál, a BTK főigazgatója és Varga Szabolcs szerkesztette Több mint egy csata: Mohács. – Az 1526. évi ütközet a magyar tudományos és kulturális emlékezetben című kötetében olvasható tanulmányok alapvető fordulatot eredményeznek, sőt, már eredményeztek a Mohács-kutatásban. A könyv végigjárja azt a történetet, hogyan vált Mohács önmagán túlmutató jelentéstartalommá. Így ismerhetjük meg a Jagelló-kor régóta várt rehabilitációját, a korabeli bűnbakképzés és propaganda egymásból táplálkozó narratíváját, a csata képi ábrázolásainak jelentőségét, valamint az 16–18. századi irodalmi kultuszok, a zene-, a néprajzi, az eszme- és a hadtörténeti értelmezések újragondolását.
Ehhez kapcsolódik a 16. századi Európa és Oszmán Birodalom nagyívű hadtörténeti bemutatása, amely átértékeli az eddigi kutatások eredményét és tragikusan egyértelművé teszi a magyarok esélytelenségét. Az Új korszak határán. – Az európai államok hadügye és hadseregei a mohácsi csata korában című könyvben a szerkesztő oszmanista Fodor Pál és társa, B. Szabó János hadtörténész újrafogalmazza az eddigi ismereteinket az európai hadtörténetről és számos elemmel gazdagítja azt.
A frissen megjelent, B. Szabó János és Farkas Gábor Farkas szerkesztette Örök Mohács. – Szövegek és értelmezések című szöveggyűjtemény közel ezer oldalon, rengeteg új forrással gazdagítva mutatja be Mohácsot, a csata közvetlen előzményeit és utóéletét, az emlékezet műfaji szempontból változatos, megdöbbentően komplex képét, valamint az elmúlt 150 év tudományos diskurzusát és a hozzá kapcsolódó mitológiát.
Egy szenzációs felfedezésnek köszönhetően 90 év után előkerült I. Ferdinánd magyar király udvari történetírójának sajnos csak töredékben fennmaradt történeti munkája, mely most már magyarul is olvasható a Kasza Péter szerkesztésében megjelent Caspar Ursinus Velius: Lajos király vereségéről és haláláról. – Egy elveszettnek hitt beszámoló a mohácsi csatáról című kötetben, amely további értékes információkat nyújt az ütközetről.
Mordortól Mohácsig terjed a teremtett világ határa Pap Norbert összegzésében, aki szerint nemcsak a Tolkien által konstruált helyet utaljuk a fikció mezejére, hanem a történeti-kulturális, sőt nem egy esetben az egymásra rakódó politikai rétegektől, jelentéstartalmaktól már-már azonosíttathatatlannak tűnő rekonstruált Mohácsot. A most megjelent, Mordortól Mohácsig. – A mohácsi csatatáj történeti-földrajzi kutatása című kötet tanulmányai a Mohácsi-sík és környéke geomorfológiai viszonyairól, vízrajzáról (és ennek hatásáról a csatával kapcsolatban), a középkori településhálózat vizsgálatáról, az ütközet helyszínének földrajzi és környezeti jellemzőiről, a Törökdomb jelentőségéről, valamint kutatásának régészeti eredményeiről szólnak. A Pécsi Tudományegyetem kutatóinak közreműködésével készül a Pap Norbert és Gyenizse Péter által szerkesztett új Mohács Atlasz is.
Fodor Pál és szerkesztőtársa, Varga Szabolcs Egy elfeledett magyar királyi dinasztia: a Szapolyaiak című kötetének tanulmányai újonnan feltárt források alapján tekintik át a dinasztia 15. század végi felemelkedését, és új megközelítésben mutatják be I. János király életének az erdélyi vajdaságtól a királyságig vezető útját, majd 1526 után az általa uralt, két világhatalom közé szorított ország különleges helyzetét.
A Máté Ágnes és Oborni Teréz szerkesztette Isabella Jagiellon, Queen of Hungary című kötet Jagelló Izabella, az alig húsz évesen özvegyen maradt magyar királynő uralkodását érintő új kutatási eredményeket tárja a nemzetközi nagyközönség elé. Az angol nyelvű kötet tanulmányai nem csupán a királynő életútjának, a körülötte forrongó eseményeknek, élénk dinasztikus kapcsolatainak a részleteibe engednek bepillantást, de a személyéhez köthető korabeli szépirodalmi és művészi alkotásokat is bemutatják.
Ahogyan a kötetsorozat szerkesztője és a projekt vezetője, Fodor Pál fogalmazott: „a mohácsi csata, annak elő- és utótörténete is tele van tisztázatlanságokkal, áthidalhatatlannak tűnő értelmezési különbségekkel és immár évszázados toposzokkal, amelyek elfedik az eseménysor valódi jelentőségét.” Nemcsak a csata helyszínével, hanem még az időpontjával kapcsolatban is megjelentek érdekességek, azt azonban leszögezhetjük, hogy nem tudjuk rosszul: a mohácsi csata 1526. augusztus 29-én volt, ugyanakkor a korabeli és a mai időszámítás közötti különbségek érdekes tanulságokkal szolgálhatnak a csata körülményeire vonatkozóan.
A 2020. évi emléknap keretében a Kanizsai Dorottya Múzeum, a BTK és a PTE szervezésében ünnepi könyvbemutatóra kerül sor, ahol a „Mohács 1526–2026. Rekonstrukció és emlékezet” című könyvsorozat eddig megjelent valamennyi kötetével megismerkedhetnek az érdeklődők. A rendezvény 2020. augusztus 29-én, szombaton 14:00 és16:00 között lesz a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeumban. (A meghívó itt elérhető.)
