A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet munkatársai is megszólaltak a médiában.
A BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársával, Fónagy Zoltánnal több interjú is készült, amelyek különböző nézőpontokból foglalkoztak a forradalom és a szabadságharc, illetve a reformkor történetével.
Fónagy Zoltán. Fotó: Szabó Gábor
2021. március 12-én a We Love Budapest portálon „Nagyjából mindenen elképednénk” címmel jelent meg nagyívű interjú, amelyben a reformkor és forradalom Pest-Budájának városképéről és hétköznapi életének számos aspektusáról beszélt Fónagy Zoltán.
„A mai viszonyokhoz képest egy nagyon kevéssé városias környezetbe csöppennénk bele. Egy olyan világba, amit kis túlzással a mai Magyarországon a falvakban sem találunk már meg, vagy csak halvány nyomokban. A géperejű közlekedési eszközök kora előtt vagyunk, így az állatok nélkülözhetetlen, fontos velejárói a hétköznapi életnek, és nemcsak vidéken, hanem a városokban is. Elsősorban a lovak és az ökrök, amiket közlekedésre és áruszállításra is használnak. Pest és Buda között ekkor még nem volt állandó híd, csak az ún. hajóhíd: uszályokat rögzítettek egymáshoz, és a rájuk fektetett pallókon lehetett átkelni a Dunán.
Rudolf von Alt: Nemzeti Múzeum. Fotó: Mindennapoktortenete.blog
Magyarország legfőbb exportcikkét, a marhát, amit csordákban hoztak fel az Alföldről és vittek tovább Ausztriába és Dél-Németországba, Pesten, a belvároson keresztül terelték a hajóhíd irányába, ami a mai Vigadónál állt. A Szervita téren álló szobrot például vaskerítéssel kellett körbekeríteni, hogy a megpihenő marhacsordák nehogy kárt tegyenek benne, nehogy összepiszkítsák. Röviden: archaikus, agrárjellegű jelenetekkel találkoznánk a korabeli Pesten.”
A teljes interjú itt olvasható.
2021. március 14-én Fónagy Zoltán a Kossuth Rádió Gondolat-Jel című műsorában a szabadságharc korszakának nyilvánosságban megjelenő normatív anyaképét vetette össze egodokumentumokkal. Az adás itt meghallgatható.
Ugyanerről a témáról Anyák a szabadságharcban címmel cikke is megjelent a Nők Lapja 2021. évi 10. számában:
„A 19. század a modern nemzeti közösségek létrejöttének kora. Ebben a folyamatban különleges jelentőséget tulajdonítottak az anyáknak: azt várták tőlük, hogy már kisgyermekkorban elültessék a »buzgó nemzeti érzést« fiaik és lányaik lelkében: »Hatalmas téren áll a nő… Kezében a jövő nemzedék. (…) Anyák, neveljétek leányaitokat emberekké, nem pedig minél hamarább férjhez adandó lényekké. A leányból anya lesz, honpolgárok anyja, s a haza számot kér tőle fiaiért. Adjatok leányaitoknak lelkes nemzeti tanítókat, kik a tudománnyal együtt szilárd elveket s hazaszeretetet oltsanak szíveikbe« – szólította fel nőtársait Teleki Blanka grófnő, aki a majdani egyenjogúságukhoz vezető út első lépésének tekintette ennek a küldetésnek a teljesítését. »Szülni nem nehéz, hazának szülni és nevelni gyermekeket sokkal nehezebb« – adta ki a jelszót. (Ő maga egyébként soha nem ment férjhez, így nem is szült.)
Kép: noklapja.hu
A magyar nőnevelés úttörőjének persze 1848 májusában, amikor felhívását megjelentette Jókai Mór és Petőfi Sándor lapjában, az Életképekben, legfeljebb csak előérzete lehetett afelől, hogy milyen áldozatokat is fog követelni fiaitól hamarosan a haza.”
2021. március 15-én a Kossuth Rádió Vendég a háznál című műsorában arról beszélt, milyen volt a gyermekekhez való viszony a 19. században, illetve milyen változások figyelhetők meg abban. Az adás itt meghallgatható. Ugyancsak 2021. március 15-én hangzott el az InfoRádió Családi hét című műsorában az a beszélgetés, amelyben a „márciusi fiatalok” társadalmi hátteréréről adott áttekintést, az adás meghallgatható az infostart.hu oldalon.
A pozsonyi Új Szó napilapban 2021. március 15-én Félelem a robbanástól címmel megjelent interjú középpontjában a jobbágyfelszabadítás, illetve az a kérdés állt, hogy milyen társadalmi és gazdasági válságjelenségek hatottak a reformmozgalom, illetve a forradalmi átalakulás hátterében. Fónagy Zoltán többek között azt is elmondta, hogy:
„Magyarország agrártársadalom volt, a népesség kilencven százaléka a földből élt, ezért a parasztság, különösen a szegényparasztság jelentette a veszélyt egy lehetséges robbanás szempontjából. Az egész reformmozgalom tulajdonképpen arról szólt, hogy menjünk elébe ennek, mert ha bekövetkezik, hatalmas társadalmi ára lesz. A félelem még azokban is ott munkálkodott, akik a lassúbb átalakulás mellett érveltek.
Jacob Hyrtl: Buda és Pest látképe, 1832
Sokatmondó: abban, hogy 1848 márciusában, Bécsben olyan gyorsan elfogadták azokat az évek óta napirenden lévő követeléseket, amelyekről korábban hallani sem akartak, nagy szerepet játszott egy valószínűleg Biharból kiindult rémhír. Ez többféle variációban keringett, a legismertebb változat szerint Petőfi már Rákos mezején táborozik negyvenezer kaszával felfegyverzett paraszttal, és a pozsonyi országgyűlés ellen vonulhat. Ennek semmiféle alapja nem volt, de a politikai döntéshozók körében is sokan elhitték vagy hihetőnek tartották.”
A teljes beszélgetés itt olvasható.
Katona Csaba, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kommunikációs referense 2021. március 6-án a Rákóczi Szövetség Oroszlányi Szervezete meghívására tartott előadást, amelyben a nők 1848–1849. évi szerepéről, többek között Beck Vilmáról Zichy Antóniáról és Karolináról, Teleki Blankáról, Pfiffner Paulináról, Lebstück Máriáról megemlékezve.
„Az 1848–49-es eseményeket több mint 170 év távlatából hajlamosak vagyunk elég sablonosan látni, különös tekintettel a nők szerepére a forradalomban és az utána következő megtorlás időszakában. A nőkkel kapcsolatban általában közhelyekkel találkozhatunk, ha a forradalmi szerepvállalásról esik szó: ápolták a sebesülteket, zászlókat, fehérneműt varrtak. Valóban sokan támogatták férjeiket, fiaikat, testvéreiket, apáikat így, de ennél azért sokszínűbb a kép. Az arisztokraták közül háttértámogatást nyújtottak a harcolóknak a Zichy nővérek, Antónia és Karolina. Előbbi Batthyány Lajos felesége volt, és soha nem házasodott újra, utóbbi Károlyi Györgyhöz ment nőül. Az Aradon kivégzett tábornokok özvegyeinek sorsa azt példázza, hogy a nők sokszor osztozni kényszerültek férfi hozzátartozóik tetteinek megtorlásában. Voltak azonban olyan asszonyok is, akiket saját tetteikért büntettek. Teleki Blanka grófnőt forradalmárok rejtegetése miatt ítélték börtönbüntetésre, ami után külföldre távozott.”
Az előadásról készült videó megtekinthető itt:
Az ő vezetésével került sor az 1848. évi forradalom legendás pesti és budai helyszínein virtuális sétára 2021. március 15-én az Eötvös10 Közösségi és Kulturális Színtér Facebook-oldalán és YouTube csatornáján. A Pilvaxtól többek között a Nemzeti Múzeumon és a Helytartótanácson át a Nemzeti Színházig ismerhették meg az érdeklődők 1848. március 15-e eseményeinek pest-budai helyszíneit. További részletek itt és itt olvashatóak, a felvétel pedig itt látható:
2021. március 15-én a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában Katona Csaba az áprilisi törvényekről, azok gyakorlatba átültetéséről beszélt itt. Még aznap a Kossuth Rádió Törvényes forradalom – a 12 ponttól a jogállamig című műsorában szintén az áprilisi törvények kapcsán nyilatkozott a műsor egyik szakértőjeként. Az adás itt meghallgatható. A Mediaworks lapjai közül riportot közölt vele számos újság a forradalmi évforduló kapcsán, például – a teljesség igénye nélkül a Győri Szuperinfó, a LajtaPress, a Körmendi Híradó, és a Tiszaújvárosi Szuperinfó. Végül a Jazzy Rádió Millásreggeli című műsora Mesél a múlt rovatának állandó szakértőjeként 2021. március 16-án a nők 1848–1849-ben betöltött szerepéről, rendhagyó női sorsokról emlékezett meg. Az adást itt hallgathatják meg.
Magyarország Tel-avivi Nagykövetsége online kerekasztal-beszélgetést rendezett Zsidó honvédek az 1848–49-es szabadságharcban címmel 2021. március 15-én. A magyar nyelvű beszélgetés egyik résztvevője a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, Konrád Miklós volt. A meghívó itt látható, a felvétel pedig itt tekinthető meg:
