A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2004-ben alapította a Kötődés díjat, melyet minden évben azok kapnak, akik a múzeum vezetőségének döntése alapján kiemelkedő tevékenységükkel hozzájárultak a szentendrei Skanzen fejlődéséhez, hírnevének öregbítéséhez. A díjat idén Balogh Balázs néprajzkutató, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója nyerte el. Az átadásra 2022. december 16-án került sor a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Vigadó épületében.
Balogh Balázs átveszi a díjat Cseri Miklóstól, a Skanzen főigazgatójától
A díj Csíkszentmihályi Róbert Kötődések című kisplasztikája, amelyre az alábbi mondatot vésték:
„Kötődés díj - A Szabadtéri Néprajzi Múzeum támogatásáért, hogy az eltűnő paraszti világ emlékezete eleven maradhasson.”
Balogh Balázs tudományos érdeklődése sokirányú, tanulmányainak és könyveinek témái az etnicitás, jelenkori társadalomnéprajzi folyamatok, gazdálkodáskutatás, kitelepített németek identitásvizsgálata, Kalotaszeg társadalomnéprajza, magyar szórványok kutatása Erdélyben, az Amerikai Egyesült Államok magyar diaszpóraközösségeinek vizsgálata. Mintegy 200 kárpát-medencei, európai és amerikai településhez fűzi tereptapasztalat.
A Skanzen szempontjából is meghatározó kutatásokat folytatott a kisalföldi Tápon. A falu 1920-tól az 1959-es téeszesítésig terjedő időszakának egyéni gazdálkodásáról PhD értekezést (2001), majd monográfiát (2002) írt. A könyv megjelenése óta a kutatás elsősorban a téeszesítés által az önálló gazdálkodás lehetőségétől megfosztott férfigeneráció sorsának, kényszerű életútjainak, a tsz-szervezés és a rendszerváltozás közötti időszaknak, illetve a jelenkori társadalmi folyamatoknak a vizsgálatára koncentrál.
Balogh Balázs beszéde, a képen még Sári Zsolt, a Skanzen főigazgató-helyettese látható
Az elmúlt években segítette a Skanzen Erdély épületegyüttesének elkészültét, hiszen Kalotaszegi társadalomnéprajzi kutatásai révén több mint 100 településhez fűzi tereptapasztalat. Kutató-, és szerzőtársával, feleségével Fülemile Ágnessel vizsgálja a falvak közötti kapcsolathálók térbeli szerkezetét, a táji struktúra szerveződését, a regionális identitást, az 1940-44-es kétszeres impériumváltás során történt etnikai konfliktusokat, attrocitásokat, az interetnikus kapcsolatokat, a jelenkori társadalmi folyamatokat, a rendszerváltozás utáni újrainduló gazdálkodást és más kortárs jelenségeket.
Hosszú évek óta kutatja az észak-amerikai magyar diszpórát, az ő terepmunkáján és ötletén alapszik a Skanzen vintondale-i kutatása. Az ott talált, különleges, a nagy gazdasági világválság előtti érintetlen állapotában megmaradt magyar tulajdonosú hentes- és szatócsbolt, illetve bányásszállásként működtetett lakóház (un. burdos ház) a projekt részeként (az NKA, a New York-i Magyar Kulturális Központ, valamint a Ligonieri Bethlen Otthon támogatásával) került Szentendrére. Közreműködött az épület felmérésében, tárgyainak hazaszállításában. Az amerikai magyar emigráns bányászközösség életmódját bemutató ház a szentendrei Skanzen első olyan diaszpóra épülete, amely nem a Kárpát-medencéből származik, és amely egyben egy tengerentúli európai kivándorló közösség életmódját unikális módon először mutatja majd be egy európai szabadtéri múzeumban.
Díjátadó a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Vigadó épületében
Balogh Balázs az idei évben a Skanzen, a Néprajzi Múzeum, a Néprajztudományi Intézet és a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszéke közös kutatás-fejlesztési pályázatának kidolgozásában is közreműködött, valamit számos kutatásával és szakmai szervezetek vezetőjeként is segítette, támogatta a Skanzen működését.
