2023. november 6-án A Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat keretében „Kócos, lompos” Budapest – A főváros alvilága a „boldog” békeidőkben címmel Császtvay Tünde irodalom- és művelődéstörténész, a BTK Irodalomtudományi Intézet Bibliográfiai osztályának vezetője tartott forrásszövegekkel illusztrált, korábban ismeretlen történeti kutatások eredményeinek bemutatásán alapuló előadást.
„Zengők itt az utcák” – írta a századfordulós éjszakai Budapestről Krúdy Gyula. Vajon milyen érzéki hangokkal, „devernyákkal”, „delikát intézményekkel”, milyen szereplőkkel találkozhatott a kor polgára, ha kilépett a lüktető fővárosi éjszaka sötétjébe?
Budapest nagyvárossá fejlődése szokatlanul gyorsan zajlott le. Így működésének, benne a közrend védelmének és közegészségügyének megteremtése, a főváros élhető rendjének kidolgozása feltorlódott, a nagyvárosi szubkulturális jelenségek gyors kezelése pedig komoly nehézségeket okozott – például a tömeges prostitúció és mélyreható következményei néhány évtizeden belül az egyik legnagyobb össztársadalmi problémává nőtték ki magukat.
Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás. További képekért kattintson ide.
A magyar rendőrség felállítása csak a kiegyezés után történhetett meg, évtizedeken át forrás- és munkaerőhiánnyal küzdött. Thaisz Elek rendőrfőkapitány – mint a főváros közigazgatási, közrendészeti és a bűnelkövetések elleni vezetője – azonban a rendőrségi szervezet felállítása, a nyilvántartási rendszerek, a szabályrendeletek kidolgozása mellett belépett az iparosodó prostitúciós, sőt egyéb bűnügyi piacokra is, és sokszor a kor embere már azzal sem lehetett tisztában, vajon ki a pandúr, és ki rabló.
Az MTA Humán Tudományok Kutatóházában rendezett tudomány-népszerűsítő estet Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész vezette.
A rendezvényről beszámolt a Qubit.hu: A boldog békeidők, amikor Budapest rendőrfőkapitánya szervezte a prostitúciót címmel, és a Librarius: Prostitúció és korrupt rendőrség a tizenkilencedik századi Budapesten címmel.
Az előadás felvétele az MTA YouTube-csatornáján érhető el:
