A Szlovák Nemzeti Könyvtár 2021. június 8–9-én rendezte meg éves nemzetközi konferenciáját Veda a jej rozvoj v zrkadle pamiatok knižnej kultúry / Science and Its Development in the Reflection of the Book Culture (A tudomány és annak fejlődése a könyvkultúra tükrében) címmel, ahol előadást tartott a Bölcsészettudományi Kutatóközpont három munkatársa, Papp Ingrid és Tüskés Anna, illetve Papp Júlia is. A konferencia szlovák, cseh és angol nyelven, ezúttal a virtuális térben zajlott.
A megnyitót Agáta Klimeková, a Szlovák Nemzeti Könyvtár Történeti Könyvtári Állományának és Történeti Könyvdokumentumok Igazgatási és Feldolgozási Osztályának igazgatója tartotta, aki a tudományok történeti fejlődését vázolta a 20. századig, különös tekintettel a könyvnyomtatás kialakulására, az egyházi és a magánkönyvtárak létrejöttére és a könyvhasználat általánossá válására, amelynek számos tudományos ágazat kialakulása köszönhető. A szlovák és a cseh előadások a 16. századtól a 20. századig a könyvkultúra fejlődésének szlovák vonatkozásaival foglalkoztak.
A BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársa, Papp Ingrid a cseh könyvkultúra hatásáról beszélt a Magyar Királyság multietnikus városi közösségeiben a kora újkorban, különös tekintettel a posztilláskönyvek használatára. Több előadó foglalkozott a 16–18. századi egyházi és magánkönyvtárakkal, például Klára Komorová Melchior Krupek (1490 körül – 1580 körül) lengyel nemes 16. századi könyvtárával és Vavrinec Žeňuch a 17–18. századi munkácsi görögkatolikus püspöki levéltárral. A 19. században a tudományok professzionalizálódásával egyre nagyobb hangsúly helyeződött egy-egy tudományterületre. Az előadók az asztronómia, az asztrofizika, a jog- és az orvostudomány témájában a Magyar Királyság területén megjelent könyveket mutatták be; például Oľga Vaneková a bécsi, budapesti és nagyszombati orvosi kar tanulói által kiadott latin disszertációkról beszélt. Több előadás foglalkozott Csehszlovákia első és második világháborút követő rendelkezéseivel, amelyek meghatározták, hogy mit és milyen tartalommal lehet kiadni. Ennek következtében nagyrészt tankönyvek és tudományos évkönyvek jelentek meg; erről tartott előadást Bronislava Navarová és Lucia Němcová.
Az angol szekcióban Papp Júlia, a BTK Művészettörténeti Intézet munkatársa Sigmund Feyerabend (1528–1590) frankfurti könyvkereskedő és kiadó könyveit elemezte az illusztrációk többszörös felhasználása szempontjából. Mona Garloff (Innsbrucki Egyetem, Történeti és Európai Etnológiai Intézet) külföldi könyvkereskedők 1680–1750 közötti bécsi és prágai tevékenységét tárgyalta. A BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársa, Újváriné Tüskés Anna szöveg és illusztráció viszonyát vizsgálta Bagó Márton 19. századi budai nyomdájának vallásos ponyvanyomtatványaiban. Gordana Djokovic (Belgrádi Egyetem, Könyvtár és Informatikai Tanszék) pedig a 19. században Szerbiában folytatott szlovák kiadói tevékenységet mutatta be.
