Megjelent a Világtörténet 2020. évi első száma
Megjelent a Világtörténet 2020. évi 1. száma. Harminc éve, 1990. április 8-án volt a magyarországi első szabad választások második fordulója. A szabad választásokig a kelet-európai országokban nehéz út vezetett.
A mozdulatlanság hosszú évtizedei után a korábbi időszakhoz képest valamivel szabadabb politikai légkörben és enyhébb szovjet befolyás mellett a gazdasági nehézségekkel küzdő országokban kiútkeresés kezdődött a társadalom legkülönbözőbb szintjein. Ezen folyamat különböző vonatkozásaival foglalkozik a Világtörténet most megjelent száma. A témaválasztást az évfordulón kívül az is indokolja, hogy – mint a szerkesztő, Mitrovits Miklós, intézetünk tudományos munkatársa írta bevezetőjében – a rendszerváltás a jelenkor utolsó történelmi eseménye, azóta eltelt három évtized, s így rendelkezünk már némi történelmi távlattal, ugyanakkor következményeit tekintve még nem beszélhetünk teljesen lezárt korszakról.
A szerkesztő bevezetője itt olvasható, a legújabb szám tartalomjegyzéke pedig itt.
Új tanulmánykötet az Anjou-dinasztia országainak és tartományainak tisztségviselőiről
Les officiers et la chose publique dans les territoires angevins (XIIIe–XVe siècle) : vers une culture politique?/Gli ufficiali e la cosa pubblica nei territori angioini (XIII–XV secolo): verso una cultura politica? címmel az École Française de Rome sorozatában jelent meg – először digitális kiadvány formájában – az Anjou-uralom alatt álló országok és tartományok tisztségviselőinek vizsgálatára fókuszáló ANR EUROPANGE nemzetközi kutatócsoport negyedik, a franciaországi Saint-Étienne-ben megrendezett konferenciájának (2016 novembere) anyaga.
A francia, olasz, kanadai, magyar és lengyel kutatók közreműködésével 2014 és 2018 között megvalósult projektnek a Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója, Csukovits Enikő is résztvevője volt. A Thierry Pécout, a saint-étienne-i egyetem kutatója szerkesztésében készült kötet az Anjou-tisztségviselők politikai kultúrájának témakörében tartalmaz francia és olasz nyelvű tanulmányokat, közöttük a Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, Csákó Judit írását. A projekt keretében megrendezett korábbi konferenciák (Bergamo – 2013, Nápoly – 2014, Angers – 2015) anyagából készült kötetek – az első az Anjou-államok központi tisztségviselőivel, a második a gazdaságirányítással, a harmadik a tisztségviselők egyetemjárásával és műveltségével foglalkozik – online kiadványként ugyancsak elérhetők itt, itt és itt.
Utánnyomásban megjelent a Szent Korona Kutatócsoport szlovák nyelvű tanulmánykötete
A „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport tudományos munkájának eredményeként 2016 végén a Korridor Könyvek sorozatban szlovák nyelvű tanulmánykötet (Korunovácie a pohreby. Mocenské rituály a ceremónie v ranom novoveku, magyarul: Koronázások és temetkezések. Hatalmi rítusok és ceremóniák a kora újkorban) látott napvilágot. Mivel az elmúlt esztendőkben a kiadvány összes példánya elfogyott, a nagy érdeklődésre tekintettel utánnyomásban ismét megjelent. A kötet tartalomjegyzéke itt olvasható.
A Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete osztályvezetője, Tünde Lengyelová és a intézetünk tudományos tanácsadója, Pálffy Géza kutatócsoport-vezető által szerkesztett kötet a legfrissebb levéltári és művészettörténeti kutatások alapján a kora újkori uralkodókoronázások és főúri temetések históriájába kalauzolja el az olvasót. A szimbolikus kommunikáció, a hatalmi reprezentáció, a ceremóniák és rítusok kutatása világszerte virágkorát éli. Ezt jól jelzik a témában folytatott kutatási programok, nagyszabású konferenciák és gyarapodó tanulmánykötetek. A „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport kiadványa ezek sorát igyekszik gazdagítani egy magyar–szlovák együttműködés eredményeként – nevezetesen egy 2014 őszén Pozsonyban rendezett szlovák–magyar tudományos tanácskozás anyagának megjelentetésével.
A kötet a széles tematikai választékból elsősorban két területet jár körbe. Egyrészt a 16–19. századi Pozsonyban tartott király- és királyné-koronázásokat, a koronázódiétákra való bevonulásokat és a város életére gyakorolt hatásukat vizsgálja. Másrészt a Magyar Királyság – főként mai szlovákiai − területén egykor jelentősebb birtokokkal rendelkező arisztokrata famíliák (az Esterházy, Pálffy, Székely és Thurzó) 16–17. századi temetkezési törekvéseit, szokásait és temetőhelyeit veszi interdiszciplináris vizsgálat alá. A tanulmányok a Korridor könyvek sorozat köteteként elsősorban azzal a céllal látnak napvilágot, hogy valóban korridort nyithassunk a két ország tudományos élete és nagyközönsége között.
A sok évszázados közös magyar–szlovák történelem ugyanis csak így érthető meg és vizsgálható a korábbiaknál objektívabban. A 2016. évi szlovák nyelvű kötet újabb kiadása határon innen és túl mindenkinek ajánlható, aki érdeklődik a kora újkori történelem, a magyar uralkodókoronázások, a főúri temetkezési szokások és a Szent Korona históriája iránt.
A kötet magyarországi könyvesbolti forgalmazásba – szlovák nyelvű kiadása miatt – nem kerül. Ugyanakkor megvásárolható, megrendelhető közvetlenül a kiadótól, az BTK Történettudományi Intézetben (e-mail: ), majd koronavírus-járvány elmúltával a BTK Penna Bölcsész Könyvesboltban (e-mail: ) is.
Interjú Stark Tamással a Magyar Hangban
Április 22-én volt a 150. évfordulója Vlagyimir Iljics Lenin születésének. A Magyar Hang ebből az alkalomból többek között a Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársát, Stark Tamást kérdezte a Lenin még mindig él? című cikkben, amely a lap ez évi 16. számában jelent meg.
„Ha szarkasztikusan, sőt bizarr módon fogalmazhatok, akkor azt kell mondanom, Lenin öröksége a mai kommunista országokban leginkább az jelenti, hogy a nagy vezetőket haláluk után ugyanúgy bebalzsamozták és kiállították, mint Lenint, és ezek a mauzóleumok ma is egyfajta zarándokhelyek Pekingben, Phenjanban és Hanoiban.”
– mutatott rá Stark Tamás. Az írás egy részlete itt érhető el.
Nagy Kornél írása a valasz.online-on az 1915. évi örmény népirtásról
Április 24-e a világ minden táján élő örmények számára a gyász és a megemlékezés napja: 1915-ben ezen a napon indult az Oszmán Birodalomban élő örmények legyilkolása. Ez volt a 20. század első etnikai és egyszersmind vallási alapú, szisztematikus népirtása – amelyet még számos követett. A Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, Nagy Kornél így fogalmazott:
„Az örmény genocídium még mindig érezteti hatását, máig mérgezi az örmény–török kapcsolatokat. A tragédia vesztese az örmény nép, de hosszútávon Törökország sem nyert. Az egykorvolt Oszmán Birodalom területéről eltűnt a virágzó örmény kultúra: az épített és szellemi örökség javarészt elenyészett, a túlélő kicsiny örmény közösség csak árnyéka régi önmagának.”
Az örményeket végképp eltörölni – miért fontos a magyaroknak a 20. század első népirtása? című írása, amely a valasz.online-on jelent meg 2020. április 24-én, itt olvasható teljes terjedelmében.
A Történettudományi Intézet Kiadványtár oldalára felkerültek a TTI Adattárak sorozatában 2016-ban és 2017-ben napvilágot látott, máig sokak által keresett és használt, a Magyarország világi archontológiája 1458–1526. I. Főpapok és bárók, valamint a Magyarország világi archontológiája 1458–1526. II. Megyék című kötetek. Mindkét kiadvány PDF formában szabadon olvasható és letölthető.
Az archontológiák nem mások, mint egyes korszakok politikai tisztségviselőinek aprólékosan összeállított, forrásokkal igazolt adattára. Arra a kérdésre keresik a választ, hogy meghatározott időszakban milyen tisztségek léteztek, s azokat kik és meddig töltötték be, így jelentve biztos és ellenőrzött alapot a kor politikatörténetének, társadalomtörténetének, de akár egyes családok históriája kutatásához. A most hozzáférhetővé vált két kötettel befejeződött a korábban Engel Pál (1301–1457) és Zsoldos Attila (1000–1301) által megkezdett magyar középkori archontológiák kiadása. Európában is egyedülálló módon immáron az ország legfontosabb politikai szereplőiről, a báróktól kezdve a teljes főpapi karon keresztül, egészen a megyei alispánokig, illetve szolgabírákig bezárólag a kutatás rendelkezésére áll e tisztségek 1000–1526 közötti, azaz teljes középkori, adattára.
A kötetek PDF változata digitálisan is kereshető, és természetesen mindkettő rendelkezik mutatóval is.
