Kuriózumok, tévhitek, valós érdemek címmel A Holnap jelentőségéről és Ady Endre nagyváradi kapcsolati hálójáról tartott előadást Boka László, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa 2022. január 27-én, a költő halálának 103. évfordulóján a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeumban.
Fotó: Ady Endre Emlékmúzeum
A Holnap néven 1908-ban és 1909-ben Nagyváradon megjelent modern versantológiákat a magyar poézis megkerülhetetlen mérföldköveként, a hazai irodalmi modernitás áttöréseként értékeli az irodalomtörténet. A körülöttük kirobbant vita – a társadalmi modernitás és progresszió térnyerését vizionálva – valós fordulópontot jelentett konzervatívok és modernek korábbi irodalomszemléleti, világnézeti polémiáiban. Az antológiákban szerepet vállaló hét költő (Ady Endre, Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Juhász Gyula, Miklós Jutka) mögött fölsorakozó mozgalmat Ady Endre egyenesen a „magyar lelkek forradalma”-ként emlegette.
Fotó: Ady Endre Emlékmúzeum
A szintén 1908-ban elindult Nyugattal párhuzamosan A Holnapban megjelenő szerzőknek kétségkívül óriási szerepe volt a századelő irodalmi harcaiban, az új törekvések elfogadtatásában, de ezek mellett is számos kezdeményezésük, érdemük volt, melyek a fővárosi társuk árnyékában mára méltatlanul a feledés homályába kerültek. Az antológiák szereplőit, korabeli rangjukat és elismertségüket, az első kötettel párhuzamosan megalakuló Holnap Irodalmi Társaság szerepét, tevékenysége jelentőségét Boka László, aki egyúttal a témában készülő első monográfia szerzője is, vetítéssel színesített előadásban összegezte. Ady Endre halálának évfordulóján természetesen Adyról és a „vér városáról”, illetve Ady helyi kapcsolati hálójáról is szó esett, legendák és valóság, tévhitek és igazságok kettősségének felmutatásával.
Az előadásról készült beszámoló és képsorozat letölthető.
