2021 júliusában a neves belgiumi Brepols Kiadó gondozásában Eagles Looking East and West: Dynasty, Ritual and Representation in Habsburg Hungary and Spain címmel tanulmánykötet jelent meg a Habsburg-dinasztia osztrák és spanyol ágának kora újkori uralkodói és hatalmi reprezentációjáról. A kötetet Martí Tibor, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport tagja és Roberto Quirós Rosado, a madridi Autónoma Egyetem Kora Újkori Tanszékének posztdoktor oktatója szerkesztette. A munka – amelyhez hasonló a témában még sohasem látott napvilágot – a kiadó Habsburg Worlds sorozatának 4. kötete; tartalomjegyzéke itt olvasható.
A kötet borítója
A közel 350 oldalas kiadvány The Representations of Power and Sovereignty in the Kingdom of Hungary and the Spanish Monarchy in the 16th – 18th centuries címmel, 2016. április 5–6-án Budapesten, a Történettudományi Intézet által rendezett nemzetközi konferencia előadásainak szerkesztett, bővített és kiegészített anyagát tartalmazza magyar, spanyol és cseh szerzők kutatásai alapján. A kora újkorral foglalkozó magyar–spanyol történészi együttműködés fontos állomását jelentő, gazdagon illusztrált kötet tanulmányai a dinasztia ceremoniális, hatalmi és dinasztikus reprezentációját mutatják be teljesen újszerű nézőpontból, a két Habsburg-ág kapcsolatának kontextusában vizsgálva a dinasztia által használt jelképeket, szimbólumokat, szertartásokat. A hagyományosan elsősorban diplomácia-, illetve hadtörténeti megközelítéshez képest a szimbolikus politikai kommunikáció és az uralkodói reprezentáció különböző formáinak szempontjait vizsgáló írások sokszínű módon vázolják fel az uralkodói reprezentáció európai kutatásának legfontosabb témáit. Az interdiszciplináris megközelítés jegyében tudatos cél volt, hogy a konferencián és a kötetben magyar és spanyol művészettörténész kollégák munkái is helyet kapjanak.
A 2016 tavaszi, budapesti konferencia résztvevői
A szerkesztők bevezető tanulmányukban ismertetik a kötet céljait és írásainak historiográfiai kontextusát. A budapesti Lendület-konferencia előadásai alapján készült tanulmányok két nagy tematikus egységet képezve járják körül a témát. „A ritualizált dinasztia: a Habsburgok ceremóniái” részben az uralkodókoronázások és -temetésekhez kapcsolódó és a lovagi tornák alkalmával megnyilvánuló hatalmi reprezentáció bemutatására fókuszáló írások kaptak helyet. Ezt követően az „Egy dinasztia, két ág: a keleti és nyugati Habsburgok közötti politikai interakció és önreprezentáció” című részben a két Habsburg-ág uralkodóinak kapcsolatán, neves 17. századi politikai gondolkodójának művein és az Aranygyapjas Rend szimbólumainak és tagjainak bemutatásán keresztül jelenik meg a dinasztia két ágának kapcsolatrendszere, illetve ezen belül a Magyar Királyság helye és helyzete.
A kötet a dinasztikus reprezentáció több kevéssé vizsgált aspektusát is bemutatja, ehelyütt néhány jelentős, illetve érdekes eredményt említünk: Pálffy Géza, a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője tanulmányában a közép-európai dinasztiák (Habsburg, Hunyadi, Jagelló és Luxemburgi) késő középkori–kora újkori koronázások és uralkodói temetések során megvalósuló heraldikai reprezentációjának formáit mutatja be a címeres zászló- és címerhasználaton keresztül. Alfredo Floristán Imízcoz írása a spanyol historiográfia számára is jelentős új összegzés, amely az Ibériai-félsziget területén található királyságok és tartományok élére kerülő uralkodók uralkodóvá válásának rituáléit, így többek között a területenként eltérő jelentőségű, oklevélbe foglalt uralkodói eskütételek késő középkorra visszamenő hagyományát, valamint a 16. században a spanyol trónra kerülő Habsburg-uralkodók gyakorlatát mutatja be. Gulyás Borbála izgalmas, gazdagon illusztrált tanulmányából II. Miksa és Rudolf pozsonyi koronázásaihoz (1563 és 1572) kapcsolódó világi udvari ceremóniák ismerhetők meg. A kötetben való együttműködésre felkért két cseh kolléga, Václav Bůžek és Pavel Marek írásukban a kora újkori Habsburg temetési reprezentáció részletes elemzését nyújtják a II. Rudolf császár halálát (1612) követően a spanyol-Habsburg területeken rendezett gyászszertartások bemutatása révén. G. Etényi Nóra dolgozata az I. József magyar királykoronázása (1687) alkalmából keletkezett korabeli nyomtatott híradások politikai reprezentációra vonatkozó információit értelmezi a birodalmi nyilvánosság szempontjából. Kalmár János tanulmánya Habsburg Károly főherceg, később III. Károly néven magyar király spanyol trónra lépése proklamációjának, illetve aragón trónra lépésének (1703–1706) hátterét világítja meg. A kötet első tematikus blokkját Hende Fanni I. József és III. Károly magyar királykoronázásairól szóló írása zárja.
Kasztília, Aragónia, León és Szicília közös zászlója I. Ferdinánd temetési menetében, 1565. (Pálffy Géza tanulmányából)
A második részben a dinasztia két ága közötti politikai kapcsolatokra vonatkozó tanulmányok kaptak helyet. Elsőként Korpás Zoltán írása, amelyben a szerző V. Károly és I. Ferdinánd kapcsolatán keresztül világítja meg a két testvér Magyarország-politikáját. A kötet e részéből Rubén González Cuerva dolgozatát emeljük ki: a két ág (uralkodó/főhercegi) tagjainak egyébként ritka személyes találkozásai közül az egyik legkülönlegesebb alkalom, a III. Ferdinánd magyar és cseh király és unokatestvére, Ferdinánd bíboros-infáns nördlingeni csatát (1634) követő találkozása kapcsán elemzi az esemény ikonográfiai ábrázolásait és azok szimbolikáját. Monostori Tibor a 17. század egyik legjelentősebb spanyol politikai gondolkodójának, Saavedra Fajardo műveinek Magyar Királyságra vonatkozó részeit elemzi. Cristina Bravo Lozano a hágai udvar ceremoniális működését mutatja be egy esettanulmány keretében, nevezetesen a münsteri béketárgyalásokról 1648-ban Hágába érkező spanyol diplomaták németalföldi tartózkodását. Két tanulmány (a kötet szerkesztőinek írásai) a dinasztia „házi ordójának” tekinthető Aranygyapjas Rend történetével függ össze: Martí Tibor a Rend 17. századi öt magyar tagjának a korabeli Európa legelőkelőbb kitüntetéséhez való hozzájutását mutatja be, míg Roberto Quirós Rosado az Aranygyapjas Rend ún. Bourbon-ágának egyik különleges időszakát, a spanyol örökösödési háborút követő években (1709–1713) nyert szerepét, helyzetét járja körül. A kötetet záró dolgozat, Kökényesi Zsolt nagyszabású tanulmánya a VI. Károly császár korabeli bécsi udvar mulatságairól, szórakozási alkalmairól és az ezeken résztvevő aulikus arisztokrácia tagjainak kapcsolati hálójáról szól, amelyet részletes adattár is kiegészít.
A gazdagon illusztrált kötet tanulmányai több mint 40 különböző gyűjtemény levél- és kézirattári forrásait használták fel. A Lendület-projekt támogatásával megjelent kötet remélhetőleg hozzájárulhat a kora újkori magyar történelem nyugat-európai, amerikai és spanyolországi alaposabb megismertetéséhez.
