Múltunk kettős spirálja – beszélgetés Mende Balázzsal és Szécsényi-Nagy Annával
A csontok kemény szövetük belsejében akár több tízezer éven át is hűen őrzik tulajdonosuk örökítőanyagát – az archeogenetika módszereivel pedig ma már hozzájuthatunk ehhez az információhoz. De vajon hogyan formálja át ez a hirtelen jött elképesztő adatbőség a régészetet és a történettudományt?
Gilicze Bálint a BTK Régészeti Intézetében működő Archeogenetikai Laboratórium munkatársaival, Mende Balázzsal és Szécsényi-Nagy Annával beszélget az MTA Podcast új adásában.
Szárnyaszegetten – Gál Erika archeozoológus írása
Gál Erika archeozoológus kollégánk a madárcsont betegség kérdésének járt utána a Természet Világa folyóirat 2019/áprilisi hasábjain, mely most már elérhető online is mindannyiunk számára. A kutatás része Gál Erika elkészületben levő nagyobb munkájának „A Kárpát-medence madárvilága a régészeti leletek tükrében” című nagymonográfiának.
„A madarak a gerinces állatok azon osztályába tartoznak, amelynek számos csoportja jó repülőképességgel, és így nagyfokú mobilitással rendelkezik. A hideggel szembeni harcot – köszönhetően a jól szigetelő zsírraktáruknak és tollazatuknak – képesek felvenni, ám speciális táplálékigényük megkívánja a költő- és telelőhelyek közötti vándorlást. Ennélfogva a vadmadarak jelentős része évről-évre nagy utat tesz meg, mely során számos betegségnek, elsősorban fizikai sérülésnek vannak kitéve, hiszen a repüléshez való alkalmazkodást – a tollak, a módosult légző- és izomrendszer mellett – a vékony falú, törékeny csontrendszer biztosítja. Ugyanakkor a különböző sebesülések és kórokozók nem kerülik el a szelídített vagy házi társaikat sem, hiszen az ember által létrehozott környezet legalább annyi veszélyforrást tartogat az állatok számára, mint a természet. A tömeges állattartás és a természetes szelekció hiánya pedig kimondottan kedvez az egyes betegségek fennmaradásának és elterjedésének.”
A teljes cikk itt olvasható.
Régészeti barangolás az Arany-patak mentén
A „Lendület” Mobilitás Kutatócsoport nyugat-magyarországi kutatásainak legújabb fejezetébe pillanthatunk bele a Kutatócsoport oldalán megjelent írásban. Ezúttal az Arany-patak mentén végzett terepbejárások első eredményeivel ismerkedhetünk meg. Hol laktak a nagycenki temetőbe eltemetettek? „A szórt szerkezetű falu szemetesgödreiből előkerült kerámiaedények formája és készítéstechnikája a temetkezésekbe helyezett edényekkel számos rokon vonást mutat. Feltételezett egykorúságukat, újabban egy, a telepről származó radiokarbon adat is megerősíti a Kr.e. 1900–1750 közötti időszakban. A településről nagyobb számban kerültek elő durvább anyagú, főzésre, tárolásra szolgáló fazekak, amfórák, valamint kőeszköz készítés nyomai.” További részletek itt.
A „HistoGenes” ERC Synergie Grant projekt bemutatkozása
Az Európai Kutatási Tanács (ERC) legrangosabb pályázatán (Synergy Grant) 2019-ben nyert támogatást az „Integrating genetic, archaeological and historical perspectives on Eastern Central Europe, 400–900 AD (HistoGenes)” című projekt, melynek célja Kelet-Közép-Európa népességtörténetének mélyebb megismerése a Római Birodalom bukása után, a nagy népvándorlások és a kora középkori politikai és kulturális változások időszakában.
Jelentős siker ez a magyar régészet, archeogenetika, antropológia és történettudomány számára, hogy nemzetközi együttműködés keretében, mintegy 10 millió euró ráfordításával, 6 éven keresztül tartó ambiciózus program indulhat Kelet-Közép-Európa késő antik és kora középkori népességének integratív paleogenetikai, régészeti, antropológiai és történeti vizsgálatára.
Szájmaszkok, gumikesztyűk, védőoverallok, kéz- és lábvédők
Az Archaeogenetikai Laboratórium nélkülözhető készleteiből összeállított csomag elindult az Országos Mentőszolgálat állomásaira.
A mentőszolgálat munkájáról, híreiről és a támogatási lehetőségekről itt tájékozódhat.