Mit csinál egy archeogenetikus? Miként lehet kinyerni és láthatóvá tenni a DNS-t? Hogyan lehet kiolvasni az akár több ezer éves csontokból származó genetikai információt? Az Archeogenomikai Intézet bemutatásakor ilyen és ehhez hasonló kérdések nyomába eredtünk.
Mende Balázs antropológusként végzett, de ma már a laboratórium fejlesztése és menedzselése a legfőbb feladata az intézeten belül. A filmben arról mesél, hogy a vizsgálatok elvégzéséhez a koponya sziklacsonti része a legalkalmasabb. Ez utóbbi tartalmazza az archaikus DNS-t a lehető legnagyobb mennyiségben és a lehető legjobb állapotban. Oravecz Viktória laboratóriumi asszisztens, biológus azt mutatja be, hogyan lehet a fogakból kinyerni az elemzés alapját képező csontport.
Megyes Melinda és Heltai Botond az intézet laboratóriumi asszisztensei, akik a DNS kinyerésének szigorú szabályaiba vezetik be a nézőket. Megmutatják a tiszta pre-PCR és a két emelet távolságban elhelyezkedő post-PCR-laboratóriumot. A laboratóriumi munka célja, hogy a DNS-ekből minél több és megbízhatóbb örökítőanyagot nyerjenek ki. Heltai Botond a banán egyszerű példáján szemlélteti, hogyan lehetséges a DNS kinyerése. A DNS-kivonás archaikus mintákból körülbelül másfél nap, ez a látványos példa azonban pár perc alatt elvégezhető. A folyamat szekvenálással zárul, és tulajdonképpen a minta itt fordul át bioinformatikai adattá.
Gerber Dániel bioinformatikus a nyers adatokkal dolgozik tovább: a DNS-állományt rekonstruálja, majd ezután következhet az adatbázisban található mintákkal való összehasonlítás. Ez lehetővé teszi a különböző vizsgálatokat, úgymint a populációgenetikát, a klinikai vizsgálatokat, a fenotípusos jegyek (szem-, bőr-, hajszín) áttekintését. Azt is elmondja, hogy az S13-as egyed koponyájából hogyan készült el a Jelenának keresztelt nő arcrekonstrukciója, amelynek elkészítését a DNS szolgáltatta. Gyuris Balázs archeogenetikus, molekuláris biológus jelenleg egy temető vizsgálatán dolgozik. Az eredmények kiértékelésénél régészeket, történészeket és más tudományterület képviselőit vonják be.
Szécsényi-Nagy Anna, az intézet vezetője arról mesél, hogy a Kárpát-medence valamennyi történeti korszakához tartozó népességet vizsgálják, valamint a magyar etnogenezis alapvető kérdéseire keresik a választ. A munkatársak részt vesznek a HistoGenes ERC projektben is, amelynek célja a Római Birodalom bukása utáni Kelet-Közép-Európa népességtörténetének mélyebb megismerése a nagy népvándorlások alatt, valamint a kora középkori politikai és kulturális változások időszakában.
Fotók: Szilágyi Adrienn projektvezető
