Az Árpád-kori Magyarország sem itthon, sem külföldön nem azt a helyet foglalja el a történelmi emlékezetben, amely megilletné. Pedig a magyar történelem egyik legfényesebb korszakának mélyebb ismerete fontos építőköve lehetne a korszerű európai és magyar identitásnak. Ezt kívánta előmozdítani Magyarország kormánya azzal, hogy elfogadta a 1832/2013. (XI. 15.) számú határozatát az Árpád-ház Programról és kapcsolódó fejlesztési alprogramjairól (2013–2038). A program kidolgozására Operatív Testületet hozott létre, amelynek vezetésére a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatóját, Fodor Pált kérte fel. A Testület a korszak vezető kutatóinak bevonásával pár hónapon belül kidolgozta az Árpád-ház Programot, amelynek megvalósítása 2018-ban indult el.
A program középpontjában a székesfehérvári nemzeti emlékhely ápolása, bemutatása és fejlesztése áll, de emellett komoly támogatást nyújt olyan történeti, filológiai, régészeti, archeogenetikai stb. kutatásoknak is, amelyek az Árpád-háznak – és tágabb értelemben az Árpád-kornak – az eddigieknél sokkal alaposabb megismerését és bemutatását teszik lehetővé. A nemzetközi közvélemény tájékoztatására tavaly új, angol nyelvű sorozat indult Arpadiana címmel, Fodor Pál és Zsoldos Attila szerkesztésében. Összeállításunk az első négy kötetet mutatja be.
Weisz Boglárka: Markets and Staples in the Medieval Hungarian Kingdom (Arpadiana 1.)
A kötet a középkori magyar kereskedelem színterei közül a vásárokat és a lerakatokat vizsgálja, beleértve azok fejlődését és változását, valamint a közöttük lévő kölcsönhatásokat.
A rendszer a kor igényeinek megfelelően a századok során folyamatos változásokon ment keresztül, ugyanakkor a régihez való ragaszkodás, az állandóság is jellemezte. A Magyar Királyság területén csak a király tarthatott vásárokat, a 13. századtól azonban egyre több — egyházi vagy világi — birtokos szerzett vásártartási jogot. Az uralkodó előjoga azonban annyiban fennmaradt, hogy vásárt csak király engedélyezhetett.
Jóllehet az árucsere intézményi hátterét az uralkodók teremtették meg, azok működése és fejlődése már tőlük független módon zajlott le.
A kötet adatai: Weisz, Boglárka: Markets and Staples in the Medieval Hungarian Kingdom. (Arpadiana 1.) Budapest, 2020. Institute of History, Research Centre for the Humanities ISBN: 978-963-416-199-8. 258 oldal.
A kötet a szerző Vásárok és lerakatok a középkori Magyar Királyságban című könyvének bővített és átdolgozott változata.
Bagi Dániel: Divisio Regni (Arpadiana 2.)
Az Árpádok 11–12. századi trónviszályai iránt mindig is élénk érdeklődést mutatott a magyar történetírás. Az ország megosztása, a korona és kard kérdése, Salamon és a hercegek viszálya, valamint Könyves Kálmán és Álmos trónharcai még a szépirodalom művelőit és a forgatókönyvírókat is megihlették, és mély nyomot hagytak a nemzeti történeti emlékezetben. Ez a könyv is egy a számos idevágó tanulmány közül, amely tágabb, közép-európai kontextusban igyekszik bemutatni a 11. századi és a 12. század eleji dinasztikus küzdelmeket.
A könyv főcíme, a divisio regni széles körben elterjedt kifejezés volt a középkorban: a Bibliából származik, és a középkor folyamán kétféle értelmezése volt. Egyszerre jelentette az ország megosztását, és a trónviszályokat, az országon belüli széthúzást, azaz azoknak a vitáit, akik a trónharcokban részt vettek. E könyv is ebből a két szempontból elemzi a 11. századi dinasztikus konfliktusokat, részletesen tárgyalva az országmegosztások eredetét, kezdetét, a területi különkormányzatok összehasonlíthatóságának kérdését, illetve azokat a társadalomtörténeti viszonyrendszereket, amelyeknek keretében a források a trónharcokat értelmezték.
A kötet adatai: Bagi, Dániel: Divisio Regni. The territorial divisions, power struggles, and dynastic historiography of the Árpáds of 11th- and early 12th-century Hungary, with comparative studies of the Piasts of Poland and the Přemyslids of Bohemia. (Arpadiana 2.) Budapest, 2020. BTK ISBN: 978-963-416-206-3 408 oldal.
Magyar nyelven: Bagi Dániel: Divisio regni - Országmegosztás, trónviszály és dinasztikus történetírás az Árpádok, Piastok és Přemyslidák birodalmában a 11. és a korai 12. században.
Gál Judit: Dalmatia and the Exercise of Royal Authority in the Árpád-Era Kingdom of Hungary (Arpadiana 3.)
A Magyar Királyság és Horvátország közös államiságának több mint közös 800 éves története ellenére még ma is rengeteg megválaszolatlan kérdése van a két ország kapcsolatának.
A dalmáciai városok középkori Magyar Királyságban elfoglalt helye és az uralkodóval való viszonya is ezen fehér foltok közé tartozik. E könyv a magyar–horvát államközösség kezdeteire koncentrálva az Árpád-kor uralkodóinak hatalomgyakorlásán keresztül mutatja be Dalmácia helyét a magyar államban. A kötet a városok és a királyi udvar kapcsolatainak számos aspektusán keresztül kalauzolja az olvasót, megvizsgálva az egyházszervezeti változások jelentőségét, a magyar főpapok és az egyházi adományok szerepét a magyar uralom fenntartásában, a magyar hatalom dalmáciai képviselőit és az uralkodói reprezentáció elemeit is. Gál Judit a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének a munkatársa, fő kutatási területe Magyarország és a Balkán 11-15. századi kapcsolatainak története.
A kötet adatai: Gál, Judit: Dalmatia and the Exercise of Royal Authority in the Árpád-Era Kingdom of Hungary. (Arpadiana 3.) Budapest, 2020. BTK Történettudományi Intézet ISBN: 978-963-416-227-8. 228 oldal.
Magyar nyelven: Gál Judit: Dalmácia helye az Árpád-kori Magyar Királyságban - A magyar királyi hatalomgyakorlás dalmáciai jellemzői
Zsoldos Attila: The Árpáds and Their People (Arpadiana 4.)
Ez a könyv az Árpád-kor történetének bemutatására vállalkozik, ám az események időrendjét követő hagyományos feldolgozásoktól jelentősen eltérő módszerrel.
A különbség lényege abban áll, hogy a korszak történetét az események egyetlen szálon futó előadása helyett az Árpád-kor társadalmának tükrében ismerheti meg az olvasó. A korszak forrásait, az Árpád-kori magyar történelem színterét és az eseménytörténetet áttekintő bevezető jellegű fejezetet követően a többi a kor szereplőinek egy-egy típusát rajzolja meg a királytól a szolgáig, a szabad parasztig terjedően.
Mindazon ismeretanyag, amely egy, az Árpád-kor történetének egészét tárgyaló munkától elvárható, ez alkalommal ebbe a társadalomtörténeti körképbe beillesztve kap helyet.
A kötet adatai: Zsoldos, Attila: The Árpáds and Their People. (Arpadiana 4.) Budapest, 2020. BTK Történettudományi Intézet ISBN: 978-963-416-226-1 266 oldal.
A kötet a szerző Az Árpádok és alattvalóik. Magyarország története 1301-ig című könyvének bővített és átdolgozott változata.
A kötetek angol nyelvű összefoglalója itt olvasható. Rendelési, vásárlási információk itt találhatók.
