2022. szeptember 1–5. között rendezte meg ötvenedik konferenciáját az International Ballad Commission (Kommission für Volksdichtung) Ballads and the audience in time and space [Balladák és közönségük térben és időben] címmel, ahol a BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársa, Csörsz Rumen István a Rákóczi-nóta történetéről tartott előadást.
A nagy múltú nemzetközi közösség évente tartja vándorgyűléseit, Magyarországon is többször találkoztak már a balladakutatók. A tanácskozásnak idén Albánia adott otthont, az ülésszakokat Tiranában, az Albán Tudományos Akadémián, illetve Gjirokastërben, az Eqrem Çabej Egyetemen tartották.
A jubileumi konferenciára a világ számos országából érkeztek előadók, többek között Nagy-Britanniából, Franciaországból, Finnországból, Észtországból, Szlovéniából, Olaszországból, Ukrajnából, az Egyesült Államokból, illetve Albániából és Koszovóból, és online kapcsolat segítségével további kollégák is közreműködtek. Soraikban egyaránt találunk folkloristákat, népzenekutatókat, irodalomtörténészeket és aktív előadóművészeket.
A konferencia fő szervezője a kiváló albán folklorista, egyetemi tanár, Olimbi Velaj volt. A tanácskozásnak két év kényszerű halasztás után idén Albánia adott otthont, az ülésszakokat Tiranában, az Albán Tudományos Akadémián, illetve Gjirokastërben, az Eqrem Çabej Egyetemen tartották. Magyarországot Csörsz Rumen István képviselte a Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Lendület Kutatócsoport támogatásával.
A tanácskozás fő témáját a balladaénekesek és a közönségük közti kapcsolat jelentette. Több előadás szólt a balladák és egyéb énekelt műfajok (hősénekek, panaszdalok, gúnydalok stb.) koronként változó, aktualizált üzeneteiről, morális értelmezéseiről. Az Európa több népénél ismert balladaszüzsék helyi változatai gyakran alkalmazkodtak az adott nép hagyományaihoz, értékrendjéhez. A kiindulási pontot ezúttal az albán folklór jelentette, amely az ország különleges történelme miatt egyszerre archaikus és interetnikus, hiszen a balkáni, az olasz és a török folklórral is vannak párhuzamai. A Kőműves Kelemen-ballada itteni változataiban például ritkán szerepel vár vagy templom, sokkal gyakoribb a híd (ahogy a Balkánon másutt is), a feláldozott asszony pedig kéri, a keblét ne falazzák be, hogy gyermekét holtában is tudja táplálni. Konstantin és Dorutina történetének feltámadó férfi hőse a szakrális műfajok és a kísértethistóriák felé egyaránt tágítja a balladák értelmezését.
A balladákon kívül más történeti folklórműfajokról is volt szó. Éva Guillorel (Rennes) a 18. századi breton és francia büntetőjogi iratok közt fennmaradt gúnydalok történetét elemezte, David Atkinson (Aberdeen) pedig egy 19. század eleji angol balladaárus működését. Vannak populáris alkotások, amelyek hatása évszázadokon át követhető. Ilyen az 1665-től sok kiadást megért Hagbard és Signe című norvég ponyvaballada, melynek történetét Astrid Nora Ressem (Oslo) dolgozta fel. Delia Dattilo (Cagliari) az amerikai olasz diaszpóra vallásos társas énekeiről, a 17. század óta sokszor kiadott Sacred Harp repertoárjáról adott áttekintést. Kati Kallio (Helsinki) a korai finn népköltési közlések hatását vizsgálta az oralitásra, Thomas McKean (Aberdeen) pedig egy skóciai cigány dal kontextusait elemezte. Larisza Lukasenko (Kijev) a 18. század elején élt ukrán betyárról, Dobvusról született népballadák fő típusait mutatta be, Marija Klobčar (Ljubjana) két kivégzett olasz rablóról szóló szlovén népdalokat, Anja Moric (Ljubjana) pedig a szlovéniai „Gottscheer” német diaszpóra kultúráját. Több előadás szólt a finn, észt és angolszász folklórról, kitérve a mai fesztiválokra és az archiválás kérdéseire is (Taive Särg, Eero Peltonen, James Deutsch, Ian Russell stb.)
Csörsz Rumen István az egyik legismertebb 18. századi magyar közköltészeti alkotásról, a lázadó himnuszaként elhíresült Rákóczi-nótáról tartott előadást Oh and Hey: The secret and public history of the Rákóczi Song [Jaj és haj. A Rákóczi-nóta titkos és nyilvános története] címmel. (Magyar változata 2020-ban jelent meg a Doromb: Közköltészeti tanulmányok 8. kötetében.) Az ének végigkísérte a Rákóczi-kor utáni ellenállás, az asszimiláció, az 1790-es évekbeli nemesi mozgalmak, majd a reformkor, a szabadságharc és a Bach-korszak nyilvánosságát, kultikus szerepét épp a közönség aktualizáló képességének köszönhette. Az előadó megszólaltatta az emblematikus kuruc hangszerként megőrződött töröksíp (régi nevén: tárogató) egy kópiáját is.
A konferenciához gazdag keretprogramok kapcsolódtak. A résztvevők megtekintették a Polyphony with iso and single voice [Izo-többszólamúság és egyszólamúság] című, EU-támogatással készült filmet az albán többszólamú éneklésről és a hősénekek előadóiról, majd egy országos népzenei fesztivál gálaműsorát (kórusok és táncegyüttesek részvételével), zenés beszélgetést szerveztek egy népi énekessel, és felkeresték Butrinti ókori romvárost. A konferenciát az IBC tisztújító ülése zárta, ahol meghirdették a 2023. évi tanácskozást, melynek Helsinki ad otthont.
A konferencia programfüzete és az előadások angol nyelvű összefoglalói letölthetők.
További képek a BTK Irodalomtudományi Intézet oldalán találhatók.
Csörsz Rumen István
