A COST Association IS-LE projektjének online konferenciája Palermóban Tóth Ferenc részvételével
A COST IS-LE (Association Islamic Legacy: Narratives East, West, South, North of the Mediterranean [1350–1750]) projektje támogatásával nemzetközi konferenciát szerveztek a Palermói Egyetemen Mediterranean crossings. Soldiers, prisoners and converts between permeable borders (XVIth–XVIIIth centuries) címmel, amelyre 2021. január 13–14-én került sor.
Az IS-LE célkitűzése, hogy nemzetközi és interdiszciplináris megközelítésben próbálja meg koordinálni a tagországokban folyó középkori és kora újkori kereszténység és iszlám közötti kapcsolatokkal foglalkozó kutatásokat. A rendezvényen a Történettudományi Intézetet Tóth Ferenc tudományos tanácsadó képviselte.
A konferencia plakátja itt a programja pedig itt tekinthető meg.
Katona Csaba online előadása a Magyar–Török Baráti Társaság szervezésében
A Magyar–Török Baráti Társaság szervezésében tartott online előadást a Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kommunikációs referense, Katona Csaba „... a bolgár és a török egymással kezet foghatnak.” Törökország és Bulgária a magyar sajtóban az I. világháború előtt és alatt címmel 2021. január 19-én.
Katona Csaba
Az előadó bemutatta a bolgár, illetve török háborús célokat, illetve a két ország hadba lépésének körülményeit, majd kifejtette, hogy a kortárs magyar sajtó hogyan tudósított Törökország, illetve Bulgária háborús részvételéről. Mind a török, mind a bolgár hadba lépés sajtóvisszhangja – lévén szövetségesek – erősen pozitív volt. Megkönnyítette a tudósítók dolgát, hogy számos korábbi cikk – főleg II. Rákóczi Ferenc 1906. évi újratemetését követően – kedvező színben tüntette fel Törökországot, míg Bulgária esetében a cár, a részben magyar származású Ferdinánd személye volt alkalmas arra, hogy szimpátiát keltsenek a bolgárok iránt. Megkönnyítette e törekvéseket, hogy a turanizmus szellemében már mindkét országról/népről sok, pozitív hangvételű írás jelent meg a háború előtt is. Fokozta a szimpátiát a bolgár háborús célok jogos voltának hangsúlyozása, a törökök és a bolgárok megbékélésének kiemelése, amivel felülemelkedtek korábbi kölcsönös sérelmeiken, illetve az, hogy Bulgária magyar szempontból ellensúlyt képezhetett a Balkánon Szerbiával szemben.
Bara Péter online előadása Münsterben
A Történettudományi Intézet fiatal kutatója Bara Péter 2021. január 22-én a Münsteri Egyetem Bizánci és Újgörög Tanszékén tartott előadást Cerbanus Cerbano: Life and Works címmel. A prezentáció keretét a tanszéken korábban megfordult külföldi kutatók és jelenlegi munkatársai számára szervezett Forschungskolloquium adta. Cerbanus a Magyar Királyságban 1130 után keletkezett Maximos-fordítás szerzője, aki latinra fordította a 7. századi bizánci Hitvalló Maximos Fejezetek a szeretetről című művét.
Bara Péter írott és képi források segítségével részletesen bemutatta a kutatásban ismert „két Cerbanus” kérdését, vagyis hogy a magyarországi fordító azonos-e a velencei Cerbanus Cerbanóval, aki a bizánci udvarban működött mint hivatalos tolmács.
Újabb publikációk az utolsó magyar koronázásról
2020 végén megjelent a Magyar Nemzeti Múzeum történeti évkönyve, a Folia Historica 35. kötete, benne egy külön blokkban három tanulmánnyal IV. Károly magyar király 1916. végi koronázásáról. Az írások a 2016–2017-ben a múzeumban megrendezett, Utolsó felvonás – IV. Károly király koronázása 1916-ban című kiállításhoz kötődő kutatások során születtek. A tanulmányok itt olvashatók.
IV. Károly magyar király koronázása. Felix Schwormstadt (1870–1938) festménye
A „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport munkatársa, Gödölle Mátyás cikkében („Történelmi festmény élőben” IV. Károly 1916. évi koronázásának ábrázolásai) az utolsó magyar királykoronázás képzőművészeti ábrázolásainak gazdag anyagát tekinti át, nevezetesen a helyszíni vázlatoktól a sajtóban megjelent illusztrációkon át a később elkészült reprezentatív műalkotásokig. A tanulmányhoz tartozó katalógusban 43 művész 194 művét gyűjtötte össze, amelyek közül 175-öt színes képpel is sikerült bemutatni. Tomsics Emőkeírása (Képkockák. A fénykép és a mozgófilm IV. Károly koronázásán) a koronázáson készült fényképeket és filmfelvételeket elemzi, míg Kollár Csillatanulmánya (Békebeli gazdagság és háborús ínség. Az 1916-os koronázás díszmagyar öltözeteiről) az ünnepségen viselt díszruhák nyomába ered.
