A 2023. évi HUN-REN Díjátadó Ünnepségen november 9-én Bárány Róbert Díjat vehetett át Újlaki-Nagy Réka, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa.
A Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) Titkárság a kutatók anyagi és erkölcsi megbecsülésének kifejezésére 2021-ben alapította meg a HUN-REN Kiválósági Díjat (korábban Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Díj) és a fiatal kutatók elismerésére szolgáló Bárány Róbert Díjat, ezenfelül elindította a kutató professor emeritus címek adományozását. A tudományos konferenciával egybekötött ünnepi eseményt 2023. november 9-én tartották a Pesti Vigadóban, ahol tizenöt kiemelt teljesítményt nyújtó kutató vehetett át tudományos kitüntetést. Gulyás Balázs elnök köszöntőbeszédében gratulált a kitüntetetteknek, megköszönte nekik és a HUN-REN minden kutatójának értékteremtő munkájukat.
A Bárány Róbert Díj megalapításának és adományozásának célja a HUN-REN 40 év alatti fiatal kutatóinak kiemelkedő tudományos munkájának elismerése. A díjak odaítélésekor az elért eredmények mellett figyelembe veszik a tudományos munka innovatív megközelítését, valamint a benne rejlő potenciált és továbblépési lehetőségeket, így például a különböző projektekben való részvételt, illetve bekapcsolódást nemzetközi együttműködésekbe. A 14 év alatti kiskorú gyermeket nevelő kutatónők esetében a pályázat korhatára gyermekenként 2 évvel, de legfeljebb 4 évvel meghosszabbodik.
Az idei díjátadó ünnepségre Budapestre utaztak a díj névadójának, a Nobel-díjas Bárány Róbertnek dédunokái. Sigrid Marie Barany Svédországból, Ebba Louise Barany pedig Luxemburgból érkezett, hogy a Bárány Róbert Díjak átadásán személyesen részt vegyenek.
A BTK munkatársai közül idén Bárány Róbert Díjat kapott:
Újlaki-Nagy Réka
HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet
Újlaki-Nagy Réka tavaly megjelent, Christians or Jews? Early Transylvanian Sabbatarianism (1580–1621) című angol nyelvű monográfiájának témája az erdélyi reformáció és a 16‒17. századi erdélyi eszmetörténet egy izgalmas szelete, a korai székely szombatosság első korszaka. Forrásfeltáró munkája során számos 16‒19. századi kéziratot tett elérhetővé, amelyek révén jobban megismerhetjük a szombatosok vallási életét és gondolkodását. Monográfiája alapmű a reformáció és a vallásközi kapcsolatok nemzetközi kutatói számára. A kötet az egyik legrégebben működő német tudományos könyvkiadó, a göttingeni Vandenhoeck & Ruprecht közismert Refo500 című sorozatában jelent meg, ezáltal számos könyvtárban és intézményben elérhető.
November 10-én, a díjátadót követő konferencián Újlaki-Nagy Réka az erdélyi szombatosok identitásáról beszélt. Az elemzési módszere a fennmaradt kora újkori szombatos szövegekben előforduló identitást jelző kulcsszavak mennyiségi analízise volt. Amint ezt kimutatta, a zsidósággal és kereszténységgel kapcsolatos kulcsszavak egyértelműen jelzik, hogy a szombatosok érdeklődése már a kezdeteknél a zsidóság felé fordult. Emellett azt is hangsúlyozta, hogy bár a szombatosok a kereszténységet a pogánysággal azonosították és szinte mindenben a zsidóságot tartották követendőnek, az őskereszténységgel való hitbeli azonosságról ekkor még nem mondtak le.
