2022 áprilisában, részletes geofizikai felmérést követően kezdődtek meg a Szent István alapította bakonybéli bencés monostor tervásatási munkálatai. A Szent Mauríciusz-monostor kertjében a Királyok – Szentek – Monostorok kutatási program keretében zajlik a feltárás az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat támogatásával. A projekt a Bölcsészettudományi Kutatóközpont szervezésében valósul meg, az ELTE BTK Régészettudományi Intézet középkorral foglalkozó régésze, Nagy Szabolcs Balázs vezetésével. A terepi munkában tapasztalt technikusok, egyetemi hallgatók és a Laczkó Dezső Múzeum szervezésében önkéntesek is részt vesznek. Az új- és modern kori csatornák, közművek és tereprendezések rengetegéből már szépen kibontakoznak a nagy múltú monostor maradványai a 18. században épült rendház déli udvarán nyitott szelvényekben.
A török hódoltság ideje után visszatérő szerzetesek kezdetben sikertelenül keresték a középkori romokat az erdő által visszahódított területen, és csak 1695-től lehetett megkezdeni a romok közvetlen környezetének kitisztítását. Pontosan ezt az időszakot képviselik az ásatás során előkerült legkorábbi, de már hódoltság utáni éremleletek is. Szintén az újjászerveződő bencés közösség korai emlékei közé sorolható egy habarcskeverő láda, melynek falenyomatos maradványai viszonylag ép állapotban láttak napvilágot.
Fotó: Nagy Szabolcs Balázs
Az újkori rétegek alatt a feltárt középkori falakból egy meglehetősen összetett kép rajzolódik ki. A szelvényekben megtalált falak – méreteiknél fogva – nagyrészt emeletes épületeket jelezhetnek, az előkerült fehér vakolattöredékek, illetve egy kőből faragott ablakkeret töredékei talán lakó- vagy gazdasági épületekre utalhatnak. A feltárt épületrészletek eredeti szerepét a kutatás jelen fázisában még nem lehet véglegesen eldönteni, mindenesetre a középkori templom valószínűleg északabbra, a ma is álló épületegyüttes alatt lehetett.
Fotó: Nagy Szabolcs Balázs
Az is bizonyossá vált, hogy az eltérő kialakítású, részben egymást is metsző falmaradványok legalább négy különböző építési periódust vagy fázist jeleznek, mely egyértelműen igazolja a feltárási terület intenzív használatát már a török hódoltság előtt. Különböző edénytöredékek és egyéb kisleletek mellett a középkori szerzetesek tárgyi hagyatéka egy gótikus minusculával díszített, 15–16. századi könyvcsat. A középkort megelőző megtelepedés emlékei közé sorolható többek között néhány őskori edénytöredék, egy római érem, egy késő avar kisszíjvég, valamint több edénytöredék.
A bakonybéli monostor szerzetesi közössége által is támogatott ásatás a monostor kertjében a tervek szerint május végéig tart majd.
Fotó: Nagy Szabolcs Balázs
Az ELKH pénzügyi támogatásával megvalósuló kutatásnak három pillére van, ezek közül kettő Bakonybélhez kötődik. A monostor középkori építéstörténetének kutatásán kívül május közepétől kezdődik a Bakonybél–Szentkút lelőhely (népszerű nevén az ún. Borostyánkő) feltételezett remetebarlangjának feltárása, az első időszakban barlangászati módszerekkel. A lelőhelyen korábban egy kápolna állhatott, amit az állítólagosan Szent Gellért által is lakott remetelak helyén emeltek.
Fotó: Nagy Szabolcs Balázs
A Szovák Kornél – a BTK Moravcsik Gyula Intézet igazgatójának vezetésével – és Mende Balázs Gusztáv, a BTK Arcgeogenomikai Intézet tudományos főmunkatársa, igazgatóhelyettese koordinálásával megvalósuló projekt keretében – folytatva az előző évi tihanyi kutatásokat – sor kerül a tihanyi barátlakások területének bejárására, továbbá a Tihanyi-félsziget teljes LIDAR-technológiájú felmérésére is.