2015. július 7-én a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközont Történettudományi Intézetben bemutatták a Hungaricana Közgyűjteményi Portált. A résztvevőket Balogh Balázs, kutatóközpontunk főigazgató-helyettese köszöntötte azzal a gondolattal, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont mind a hét intézményének közös célja és érdeke a források és kiadványok digitalizálásával adatbázisok létrehozása és összehangolása, és mindezek hozzáférhetővé tétele a nagyközönség számára is. A rendezvény levezető elnöke, Kecskeméti Gábor, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet igazgatója kiemelte, hogy az adatbázisok nemcsak a források, hanem a humán tudományokkal foglalkozó intézményekben „termelődött” tartalom közkinccsé tétele szempontjából is elsődleges fontosságúak (a www.ujkor.hu beszámolója ide kattintva olvasható). Markója Szilárd, az Országgyűlési Könyvtár igazgatója Hungaricana, a Közgyűjteményi Portál címmel általános ismertetést tartott. A Hungaricana rendszer célja szakmai együttműködéssel a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által támogatott közgyűjteményi digitalizálások eredményeinek bemutatása, publikálása. Az NKA által támogatott pályázatok mellett számos más, az adott intézmény saját adatbázisa is elérhető a rendszerben, minél szélesebb körű hozzáférést és egységes keresést biztosítva. A honlap információt ad a meghirdetett pályázatokról, közli a pályázati eredményeket, illetve publikációs felületet biztosít az elkészült adatbázisoknak. A rendszer 2015. április 1-jétől hivatalosan is működik, és máris az ország egyik leghasználtabb portálja lett. A Hungaricana adatbázisban megtalálható a mintegy 50 intézmény kiadványait tartalmazó Múzeumi Könyvtár, a Magyar Levéltári Portálon található Magyar Levéltári Kiadványok adatbázisa, sőt kapcsolódnak hozzá a könyvtárak által digitalizált további anyagok is: helyi lapok, iskolai értesítők, lakcímjegyzékek, evangélikus kiadványok stb. folyamatosan csatlakoznak hozzá újabb intézmények saját gyűjteményeikkel (köztük pl. a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet is), így jelenleg mintegy 150 közgyűjteményi intézmény anyaga található a rendszerben. Ez mintegy 10 millió oldalt jelent, 4-5 millió képet, 5-6 millió bibliográfiai tételt.
Az így létrejött Közgyűjteményi Könyvtár (http://library.hungaricana.hu/hu/) intézménytípustól függetlenül, egységes felületen teszi hozzáférhetővé a digitális anyagokat. Gerincét a múzeumok, levéltárak saját kiadványai alkotják, köztük évkönyvek, sorozatok, folyóiratok, továbbá számos itt őrzött muzeális könyv, folyóirat. Emellett igen nagy számú intézmény, könyvtár által digitalizált anyagban kereshetünk: köztük helyi lapok, iskolai értesítők, hazai és határon túli folyóiratok, napilapok, egyházi kiadványok stb. Az adatbázisok: Képeslapok, Közgyűjteményi Könyvtár, Levéltári iratgyűjtemények, Mapire – A Habsburg Birodalom történelmi térképei, Térképek, A középkori Magyarország levéltári forrásai (DL/DF), Mária Terézia úrbéli tabellái, Urbaria et Conscriptiones, Királyi Könyvek, Archontológia, Régi Magyar Könyvtár (RMK) I., Kitaibel Pál herbáriuma. A portál üzemeltetését egy szerkesztőbizottság felügyeli, a szerkesztők folyamatosan frissítik a rendszert. A Hungaricana fontos funkciója a különböző adatbázisokban való intelligens, kifinomult és együttes keresés: nem kell külön-külön lekérdezéseket futtatni, hanem lehetőség van egyetlen kereséssel valamennyi adatbázisban megtalálni az adatokat. Az adatbázis könyvtári aggregátora az Országgyűlési Könyvtár.
A következő előadó, Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltára (az adatbázis levéltári aggregátora) főigazgatója A BFL levéltári adatbázisai a Hungaricana portálon címmel tartott előadást. Az adatbázis egyrészt Budapest Főváros Levéltára által digitalizált iratgyűjteményeit (közjegyzői iratok, árvaszéki ügyek, végrendeletek, büntető és polgári perek, pesti és budai tanácsülési jegyzőkönyvek, tervek), másrészt a Bécsi Levéltári Delegáció segédleteit, valamint a feudális kori megyei közgyűlési jegyzőkönyveket tartalmazza. A mintegy másfél millió rekord mellett körülbelül kétmillió oldal képet találhatunk. Az adatbázis kiindulópontja a Magyar Levéltári Portál (MLP, 27 levéltári résztvevő másfél millió levéltári iratával) volt, amely okleveleket, úrbéri összeírásokat, közjegyzői iratokat, végrendeleteket, térképeket stb. tartalmaz, s most egyetlen felületen jelenik meg más múzeumi és könyvtári metaadatbázissal. A Hungaricana ezek mellett azokat a levéltári kiadványokat is tartalmazza, amelyeket egyébként szinte lehetetlen beszerezni.
A képeslap-adatbázis több intézmény integrációjának eredményeként közel 300 000 db képeslapot tartalmaz, amelyeket a mai térképeken is elhelyeztek (Google Maps vagy OpenStreetMaps), így a térképi keresés is lehetséges. A feldolgozásba (térképen való elhelyezés, új tárgyszavak megadása) regisztráció után bárki bekapcsolódhat. A rendszer másik fontos és különleges eleme a Mapire, amely a legértékesebb történelmi térképeket teszi hozzáférhetővé. Tanulmányozhatjuk továbbá Budapest részletes térképeit a 18. századtól végétől a 20. század elejéig. A georeferálás segítségével a régi térképeket összehasonlíthatjuk a maiakkal, akár az OpenStreetMap, akár a Google Maps térképekkel, sőt a Google Earth segítségével lehetőségünk van háromdimenziós megjelenítésre. A Térképek adatbázis a legnagyobb hazai térképtárak anyagát tartalmazza (BFL, MNL MOL, OSZK, Hadtörténeti Intézet). A mintegy 100 000 térképszelvény többsége kéziratos, a legrégebbi anyagok a 17. század végéről származnak.
Reisz T. Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára címzetes főigazgatója Az MNL MOL levéltári adatbázisai a Hungaricana portálon címmel tartott beszámolót a MOL régóta folytatott digitalizálási munkájáról és ennek eredményéről, amelyek az online adatbázisok létrejötte előtt CD-ken és DVD-ken kerültek a nyilvánosság elé, majd ezek lettek a Hungaricana adatbázis alapjai. A középkori Magyarország levéltári forrásai (mintegy 200 000 digitalizált oklevéllel), Mária Terézia úrbéri tabellái (43 vármegye mintegy 300 000 oldalával), a Királyi Könyvek (73 kötet mintegy 38 000 bejegyzése, 40 000 oldala), az úrbáriumok és összeírások (300 000 oldalnyi iratanyaggal) a MOL gyűjteményéből kerültek az adatbázisba.
Biszak Sándor, az Arcanum Adatbázis Kiadó ügyvezető igazgatója Az Arcanum Digitális Tudománytár és a Hungaricana technológiai háttere címmel a hatalmas vállalkozás hátteréről és technikai kivitelezéséről beszélt, megemlítve a jelenleg folyó munkálatokat és a terveket is a jövő feladataira vonatkozóan.
Az előadásokat a részletekre is kiterjedő szakmai megbeszélés követte.
Farkas Ildikó
