Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Vallástudományi Központja és az MTA BTK Történettudományi Intézet az EMMI Felsőoktatásért Felelős Államtitkársága és a Magyar Országgyűlés támogatásával kétnapos tudományos konferenciát szervezett az iszlám magyarországi törvényes elismerésének 100. évfordulójára 2016. március 30-án és 31-én. A program és a rezümék itt tekinthetőek meg, a konferencia rövid beszámolója itt olvasható, az esemény galériája (fotó: Selmeczi Tamás) pedig itt látható.
A Magyar Országgyűlés által 1913. január 13-án megszavazott 1916:XVII. törvény 1916. március 30-án lépett hatályba. Az országgyűlés mindkét háza könnyen elfogadta a törvényt, amely a Monarchia osztrák felében négy évvel korábban (Gesetz vom 15. Juli 1912, betreffend die Anerkennung der Anhänger des Islam nach hanefitischem Ritus als Religionsgesellschaft) Bosznia-Hercegovinára tekintettel a szunnita iszlám hanafita ágát elismerő törvénynél tágasabban az egész iszlámot tette elismert vallássá. Az előterjesztésben szerepet kapott a magyarság keleti származásának, a törökök hódoltság korabeli vallási toleranciájának, a hódoltságot követő török–magyar kapcsolatoknak, a 19. századi turkofiliának a fölemlegetésétől kezdve az iszlám mint világvallás súlyára, a Kelet és Nyugat megbékítésére való hivatkozás. Ám a „török–magyar fegyverbarátság”, vagyis az első világháború szövetségesi rendszere volt a legközvetlenebb indíték. A felkért előadók a 100. évfordulón az alábbi témákat járták körül: a magyarság és az iszlám történeti kapcsolatai a honfoglalás korától az első világháborúig; a hazai vallásjog alakulása, különös tekintettel a 19–20. század fordulójára; az 1916. évi törvény előzményei, történeti közege, politikai és jogtörténeti jelentősége; a magyarországi iszlám-tanulmányok; vallás és jog az Európai Unióban és a muszlim többségű államokban, különös tekintettel az előbbiben az iszlámra, az utóbbiakban a nem-muszlim vallási közösségekre. Intézetünkből előadóként vett részt az eseményen Csaplár-Degovics Krisztián, Demeter Gábor, Farkas Ildikó, Fodor Pál (aki a konferencia Tudományos Tanácsában is képviselte az MTA BTK TTI-t), Klestenitz Tibor és Ress Imre, Richter Pál és Sisa József. A konferencia előadásai később könyv formájában magyarul és idegen nyelve(ke)n is napvilágot látnak.
