A Magyar Tudományos Akadémia 1997-ben alapított, teljesítmény-központú, magas presztízsű, országos ösztöndíja a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, amelynek célja a kiemelkedő kutatás-fejlesztési teljesítmény ösztönzése és elismerése a fiatal kutatók körében, valamint az MTA doktora cím elnyerésére való felkészülés elősegítése. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai közül 2023-ban Dóbék Ágnes, Papp Ingrid, Riskó Kata, Somogyi Szilvia, Szakál Anna, Turbucz Dávid és Ulicsni Viktor nyerte el az ösztöndíjat.
A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma 2023. június 8-i ülésén döntött az idén benyújtott pályázatokról. Ebben az évben 834 érvényes pályázat érkezett, amelyek közül a szakértői értékelések és a kollégiumok javaslatai alapján 155 részesül a támogatásban.
A nyertes pályázatot benyújtó kutatóknak a Bolyai-ösztöndíj elnyeréséről kiállított okleveleket a szeptemberi Bolyai-napon adják majd át.
2023-ban Bolyai János Kutatási Ösztöndíjban részesült a Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai közül:
Dóbék Ágnes
a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos segédmunkatársa. Fő kutatási területe a 18. századi magyar-olasz irodalmi és művelődési kapcsolatok, valamint a korszak könyv- és könyvtártörténete. Doktori fokozatát 2019-ben szerezte, a disszertációja alapján készült könyv Barkóczy Ferenc (1710–1765) egri püspök könyvtára címmel 2021-ben jelent meg.
A Könyvek Itáliából: diplomácia és könyvbeszerzés a magyarországi főpapok környezetében (1750–1800) című kutatása keretében a hazai katolikus elit római és bécsi ágensekkel, főpapokkal folytatott levelezését vizsgálja. A diplomácia világa a korszakban szoros kapcsolatban volt az irodalommal, a magas rangú személyek közötti levelezésből rekonstruálható kapcsolati háló intenzív kulturális tevékenységet eredményezett. A projekt célja a levelek könyv- és könyvtártörténeti szempontú feldolgozása: a magyarországi püspökök az egyházmegyei székhelyeken újonnan alapított könyvtárak állományának bővítéséhez rendeltek konkrét műveket, érdeklődtek a beszerzési módokról, új kötetek megjelenéséről. A kutatás során feltárt források nemcsak hazai könyvtártörténeti kontextusban értelmezhetők, hanem tágabb, európai kultúrtörténeti keretbe helyezik a magyarországi könyvgyűjtő püspökök személyét.
Papp Ingrid
a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa. Kutatási területe a kora újkori magyarországi biblikus cseh nyelvű irodalom és eszmetörténet. 2018-ban jelent meg a Biblikus cseh nyelvű gyászbeszédek a 17. századi Magyarországon: A nyomtatott korpusz bemutatása és irodalomtörténeti vizsgálata című monográfiája, amely hosszú ideje az első vállalkozás a kora újkori Magyar Királyság északi területein élő szláv nyelvű lakosság biblikus cseh nyelvű nyomtatott kultúrájának műfajtörténeti megközelítéssel létrehozott rendszeres leírására.
A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj keretében folytatja megkezdett kutatását, és a 17. századi magyarországi biblikus cseh nyelvű korpusz egésze alapján mutatja be a szláv lakosság irodalmiságában megragadható identitásformákat. A kora újkori Magyar Királyság északi területein magyarok, németek és szlávok éltek egymás mellett változó nemzetiségi arányban. Ebben a környezetben párhuzamosan több nemzeti eszmerendszer épült: a magyarországi nem magyarajkú értelmiség Tarnai Andor kutatásai óta ismert Hungarus-tudata, a protestáns árnyalatú birodalmi német nemzettudat elemei, a cseh menekültek letelepedésével pedig a szláv közösség identitásának formálódása is kezdetét vette. A multietnikus magyarországi területeken így már nem kevesebb, mint három, egymással némelykor szöges ellentétben, máskor nem kézenfekvő együttműködésben álló toposzrendszer épült párhuzamosan.
Riskó Kata, a BTK Zenetudományi Intézetének tudományos munkatársa Magyar népzenegyűjtés és -kutatás 1945–1974 című pályázatában a Magyar Tudományos Akadémián kezdetben Bartók Béla, majd Kodály Zoltán irányításával működő, 1953-ban MTA Népzenekutató Csoport néven stabil intézményi kereteket nyert műhelyében ez időszakban folyt népzenekutatás részletes feltárását tervezi. A csoport tagjai az új lehetőségeket biztosító magnetofonnal kivételesen eredményes népzenegyűjtéseket végeztek egy olyan korszakban, amelyben még számos régi dallam és népszokás volt fellelhető. A feltárt zenei hagyományt zenei és néprajzi szempontból, történeti, magyar és nemzetközi összefüggéseiben egyaránt vizsgálták, tudományos munkájukkal nemzetközi elismerést szereztek.
Riskó Kata célja e terepmunkák különböző archívumokban, hagyatékokban található, részben katalogizálatlan dokumentumainak szisztematikus összegyűjtése, a gyűjtések és a kiadott, illetve kiadatlanul maradt tudományos munkák tanulmányozása, és a korszak magyar népzenekutatásának monografikus bemutatása. Fő kérdései, hogy a Népzenekutató Csoport munkatársai hol, mit, milyen szempontok szerint gyűjtöttek, a dallamok tudományos feldolgozása során milyen problémák érdekelték őket, hogyan kapcsolódtak a korábbi és egykorú magyar és nemzetközi kutatásokhoz, munkáikban milyen fontos megállapításokat tettek, és mennyiben határozták meg a népzenekutatás későbbi évtizedeit.
Somogyi Szilvia
a BTK Moravcsik Gyula Intézetének tudományos munkatársa. 2009-ben végzett az ELTE-n történelem-latin szakon és középkori latin filológia programon. Korábban az Ókortudományi Kutatócsoport tagjaként A Magyarországi Középkori Latinság Szótárának szerkesztésén dolgozott. Jelenleg a középkori Magyar Királyság latin nyelvű forrásait feldolgozó Repertorium Fontium Osztály munkatársa. Érdeklődésének homlokterében a középkori egyháztörténet és a középlatin filológia áll. Disszertációját a késő középkori esztergomi szinodális könyv egy korábban kevéssé ismert változatáról írta. Jelentősebb tudományos eredményei között e szinodális könyv korábban ismeretlen forrásainak és európai szövegpárhuzamainak feltárása, valamint IV. László király ún. második kun törvénye korai másolatainak újra a szakmai köztudatba emelése, "megtalálása" említhető.
A Bolyai János Kutatási Ösztöndíja keretében elnyert pályázatának címe: "A késő középkori esztergomi szinodális könyv és használói". A kutatás a disszertációban megalapozott eredmények kibővítése révén "a középkori magyar zsinati táj" teljes zsinati hagyományának monografikus igényű feldolgozását tűzte ki célul. Munkamódszere egyfelől erősen filológiai megközelítésű, másfelől egyház- és társadalomtörténeti. Céljai között szerepel a zsinati könyv latin szövegéről egy, a mai kor igényeinek megfelelő szövegkritikai kiadást készíteni éppúgy, mint a forrásnak a társtudományok és a szélesebb érdeklődő közönség képviselői számára könnyebb használhatósága céljából egy máig teljesen hiányzó, bő magyarázó tárgyi jegyzetekkel ellátott magyar fordítás létrehozása, valamint a zsinati határozatokat használó egyházi társadalomnak és tudásközvetítő feladatának vizsgálata.
Szakál Anna A népköltési gyűjtés mint társadalmi jelenség: Kiss Mihály, a Vadrózsák egyik meghatározó gyűjtőjének szerepei és munkásságának társadalomtörténeti kontextusa című támogatott pályázatának fókuszában az a kérdés áll, hogy milyen volt az a közeg, amelyben az erdélyi népköltészeti gyűjtés megindult, milyen értelmiségi hálózatok, kapcsolódások hívták ezt életre, és milyen népköltészet-felfogások léteztek a korszakban egymás mellett.
A Kiss Mihályt – Kriza János legközelebbi barátját és gyűjtőtársát – a középpontba állító háromves kutatás egyik célja, hogy a népköltészet gyűjtéséről gondolkodó erdélyi értelmiségi körök működését feltárja, fennmaradt dokumentumaikat kontextualizálja. Hogyan szerveződhettek ezek a baráti és kollegiális kapcsolatok hálózatba, mit olvashattak, milyen terei, lehetőségei voltak ekkor a gyűjtésről való diskurzusoknak, kik, milyen társadalmi rétegek találkoztak e célból, és mennyiben gátolta munkájukat az őket körülvevő társadalom, milyen vágyai, lehetőségei, választásai és mozgástere volt egy reformeszmékért lelkesedő és azért tenni akaró unitárius lelkésznek.
A tervezett kutatás Kiss Mihályon keresztül az 1850–1860-as évek időszakának folklorisztikai elképzeléseit (műfajokról, gyűjtésről, más tudományágakhoz való kapcsolódásokról, kooperációról, stb.), a 19. század közepi unitárius alsópapság mindennapjait, a püspöki és az esperesi szerepkört (mint a hálózatosodást segítő elemet) is fel kívánja tárni, külön tárgyalva azt, hogy mit jelentett népköltési gyűjtőnek lenni a 19. századi Erdélyben, hogyan szerveződött, mi hozta létre a gyűjtést is végző értelmiségi hálózatokat.
Turbucz Dávid a BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa. Kutatási témája Horthy Miklós élete és megítélésének története. Az 1919 és 1944 közötti Horthy-kultuszról szóló doktori disszertációját 2014-ben védte meg az egri Eszterházy Károly Főiskolán. Ennek monografikus változatát a BTK Történettudományi Intézet jelentette meg 2015-ben. Tavaly ősszel került kereskedelmi forgalomba a Horthy Miklós haditengerésztiszti pályafutásáról szóló könyve.
A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj keretében Horthy Miklós kormányzói tevékenysége 1941–1944 között címmel folytat kutatást. Ez az évek óta folyó kutatásának záró szakaszát jelenti, amelynek célja egy átfogó Horthy Miklós-biográfia megírása. Horthy Miklós 1941 és 1944 közötti életszakaszának, államfői tevékenységének bemutatása jelentős hozzájárulás lesz a történettudomány és a 20. századi magyar történelem iránt érdeklődő laikusok számára is hiánypótló nagymonográfia elkészítéséhez.
Ulicsni Viktor
, a Lendület Etnoökológiai Kutatócsoport tagja támogatott pályázata keretében inváziós állatfajoknak a helyi ökológiai tudásban megjelenő percepcióját vizsgálja. A két évre tervezett kutatás célja az elsősorban idegenhonos, jelentős környezeti és kulturális hatásokkal bíró, újonnan megjelenő fajokra irányuló helyi ökológiai ismeretek, lokális percepciók, valamint az egyes fajok esetén az ismeretek forrásainak feltárása Kárpát-medencei kisléptékű, külterjes mezőgazdasági művelésből élő, illetve egyéb aktív tájhasználó rurális közösségek körében.
A tervezett kutatások kiterjednek a helyi közösségek által felismert inváziós és idegenhonos fajok kapcsán érzékelt hatások, a megjelenésükre adott reakciók és a helyi emberek általi monitorozás jellegzetességeinek a feltárására a természetvédelmi kezelések és a hatékonyabb gazdálkodás érdekében. A fent vázolt kutatási kérdések vizsgálata az inváziós állatfajok által a helyiek által is érzékelhetően érintett tájakban, így a Szigetközben, az Őrségben és Szatmár romániai részén történik majd. A vizsgálat eredményeit a pályázó külföldi és hazai tanulmányok és konferenciaelőadások keretében adja közre.
A hagyományos és helyi ökológiai tudás legújabb elemeinek, különösen a természetvédelmi biológia kezelési terveihez, aktív beavatkozásaihoz szükséges információk vizsgálata a tudásrendszerek (a természetvédelmi gyakorlat, a tudomány, valamint a hagyományos és helyi tudás ismerői) hatékonyabb összekapcsolásával, valamint az inkluzív természetvédelmi megközelítésnek elősegítésével hozzájárul az idegenhonos fajokkal szembeni hatékonyabb fellépéshez, valamint az őshonos fajok, élőhelyek, a hagyományos tájhasználat védelméhez.
