A Magyar Népzenei Antológia DVD-ROM bemutatóján Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont mb. főigazgatója üdvözölte a népes hallgatóságot. Az esemény díszvendége, Herczegh Anita, Magyarország köztársasági elnökének felesége köszöntőjében a nagy elődök, Kodály Zoltán és Bartók Béla munkásságára utalva kiemelte, hogy a most megjelent kiadvány révén kutatóknak és érdeklődőknek, magyaroknak és külföldieknek egyaránt lehetőségük nyílik népzenei hagyományunk átfogó megismerésére, s ezáltal mindannyiunk közös öröksége a népzenekutatóknál sokkalta szélesebb közönség számára válhat ismertté.
Sebő Ferenc Kossuth-díjas népzenész, népzenekutató, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára a népzene rögzítésének és közlésének történetét áttekintve üdvözölte a több mint negyedszázados 
előzményekre 
visszatekintő Magyar Népzenei Antológia digitális összkiadását. Emlékeztetett arra, hogy a népzenei adatok komplex közreadása, a hangfelvételek, kottás lejegyzések, dalszövegek és fényképek együttes megjelentetése már Bartók Béla célkitűzései közt is szerepelt, ám ez a 21. századi technika megjelenése előtt még nem volt megvalósítható. (Sebő Ferenc köszöntője írott formában itt olvasható.)
Richter Pál, a kiadvány főszerkesztője áttekintette a DVD-ROM tartalmát; rámutatott arra, hogy az egyes fejezetek a korábbi, analóg kiadáshoz képest jelentősen bővültek és időszerűsödtek, majd számítógépes demonstrációval be is mutatta a kiadvány használatának módját. Lelkes András, a FolkEurópa Kiadó vezetője felhívta a figyelmet a kiadvány DVD-knél szokatlan, könyvformátumú megjelenésére és a hangfelvételek válogatását tartalmazó CD-mellékletre, amely lehetővé teszi a dallamok számítógép nélküli meghallgatását is. A bemutató után a Zenetörténeti Múzeumban Fodor Pál nyitotta meg a Hangszerek Magyarországon című kiállítást. Beszédében rámutatott, hogy a hangszertörténeti áttekintés a török hódoltság után a 18–19. században újjáépülő ország fokozatosan korszerűsödő zenekultúrájának képét jeleníti meg. Aláhúzta, hogy a hangszerkészítők és -használók elsődlegesen német, osztrák és cseh betelepülők voltak, akik a 20. századra már egyöntetűen magyarnak vallották magukat. Külön felhívta a figyelmet az értékes instrumentumokban megtestesülő, magas színvonalú kézműves munkakultúra szerepére. Baranyi Anna, a Zenetörténeti Múzeum osztályvezetője kiemelte, hogy az intézmény 1969 óta gyűjt Magyarországon készült vagy itt használt hangszereket, majd egyenként is szólt a kiállítás néhány különlegesen értékes darabjáról. Megemlítette, hogy a hangszerek mellett zenei tárgyú érmeket és jelvényeket is bemutatnak. A látogatóknak emellett lehetőségük nyílik a kiállított hangszerek hangját kiváló művészek felvételeiről meg is hallgatni. A kiállításmegnyitón László Rita egy 19. századi angolkürtöt, Kovács Marianna pedig egy Pozsonyban készült fuvolát szólaltatott meg.
További képek az eseményről itt tekinthetők meg.
