A HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet két kutatója, Turai Tünde és Szilágyi Levente által készített, „Elhagyjuk a családot a családér’”: Időseket gondozó magyar nők külföldön című film megtekinthető a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont YouTube-csatornáján.

A film tényfeltáró módon mutatja be azt a térségünket is érintő házi gondozási gyakorlatot, amely sokak számára személyes élményként – közeli vagy távoli családtagokon keresztül – ismerős lehet, és alapvetően a migráns nők foglalkoztatására épül.


A közép- és kelet-európai nők az 1989-es rendszerváltást követően beléptek a határokon átívelő gondozási rendszerbe, ami az 1960-as évektől kezdett kiépülni a Fülöp-szigeteki nők mobilizálásával, majd egyre több ország állampolgára vonódott be ebbe a globálisan szerveződő gazdasági ágazatba. Nemek szerinti, származási és társadalmi egyenlőtlenségek intézményesülnek és társadalmiasulnak a transznacionális gazdaságban. Ezek keresztmetszetében formálódik a bevándorlásra épülő gondozási rendszer, amely a professzionális (állami vagy magán közintézményhez kapcsolódó) és a családi ápolás közötti szakadékot hidalja át.

A többszínterű etnográfia módszerével végzett kutatás során ennek a munkának a változatos mintázatai, belső dinamikái és működési módjai váltak megfigyelhetővé. A film révén bepillantást nyerhetünk abba, hogyan illeszkednek be a külföldi munkavállalók a transznacionális munkaszervezés és munkavégzés során egy speciális foglalkoztatási résbe, hogyan lavíroznak a kontrollmechanizmusok és a valós vagy vélt lehetőségek között, miként szerveződik ez a szegmentált és bevándorlókra specializálódott munkakör, hogyan alakítják ezt ők maguk is, illetve miként alakul a migráns ápolók státusza.

A transznacionális térben a migránsok új élethelyzetekbe, hierarchiákba, emberi kapcsolatokba és diskurzusokba kerülnek, amelyekre különféle válaszlehetőségek mentén reagálnak. Az országokon átívelő szerveződésben a családi kapcsolatok is komoly kihívásokkal szembesülnek. A migráns nők integrációja, mobilitási pályájuk folyamatos újratervezése, valamint a hazatérési tervek alakulásának háttérdinamikája is feltárul elbeszéléseikben. Láthatóvá válik a transznacionális térben működtetett többes kötődés és többes tagság formáinak kimunkálása, valamint azok a válaszok, amelyeket a többes lét elemeinek finomhangolásából és összedolgozásából származó veszteségekre és nyereségekre adnak – ezek érzékletesen feltárulkoznak az otthon és az idegenség kategóriáinak újragondolása és megkonstruálása mentén.

A filmben migráns magyar nők, munkaközvetítők és megbízók szólalnak meg. Az interjúk Magyarországon készültek, amely a közelmúltban még egyszerre volt fogadó és küldő ország, ám az utóbbi években egyre inkább küldő országgá alakul, és elveszíti potenciális háttérbázisát saját idősgondozási problémáinak megoldásához.