Gilányi Gabriella, a BTK Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztályának tudományos főmunkatársa, a Lendület-Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagja, a középkori gregorián kottaírások szakértője, az elmúlt időszakban Bolyai-ösztöndíjasként végzett kiemelkedő kutatómunkájáért a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumától elismerő oklevelet kapott.
Gilányi Gabriella tudományos főmunkatárs a BTK Zenetudományi Intézetének Régi Zenetörténeti Osztályán, jelenleg a Czagány Zsuzsa vezette MTA Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport társkutatója. Szakterülete a középkori zenetörténet: immár csaknem két évtizede vesz részt aktívan a magyarországi gregoriánkutatás forrásanyagának feltárásában, feldolgozásában, tudományos értékelésében.
Néhány éve a gregorián paleográfiai vizsgálatok állnak érdeklődése középpontjában. E kutatás a középkori és kora újkori Magyarország kéziratos források útján fennmaradt gregorián hangjelzéseit elemzi-tipizálja, újabb támpontokat kínálva a hazai zenetörténet korai időszakának rekonstrukciójához, illetve a napjainkban még szerencsére gyakran napvilágra kerülő kottás kódextöredékek eredetének meghatározásához.
A zenei paleográfia felelevenítése és stratégiai vizsgálati módszerként történő megjelölése a mai gregoriánkutatás témapalettáján azért is örvendetes, mert a korábbi nagy kutatói nemzedék műve nem marad folytatás nélkül, sőt, a korábbi eredmények a mai technikai lehetőségekkel és régi-új nemzetközi kapcsolatokkal támogatva tovább építhetők-mélyíthetők.
A Gotizáló hangjegyírások Magyarországon a közép-európai gregorián forrásrepertoár tükrében című Bolyai-projekt a késő középkori magyar hangjegyírások és az attól elválaszthatatlan (csak kontextusban értelmezhető) regionális, azaz délnémet, közép-európai (lengyel, cseh) írásmódok a korábbinál részletgazdagabb feltérképezését tűzte ki célként. A kutatás eredménye a sok publikáció mellett egy új hazai hangjelzés-terminológia megalkotása, illetve az összes hazai gregorián forrás hangjegykészletét feldolgozó nagyszabású adatbázis kialakítása volt.
A kottaírásokhoz kapcsolódó rendkívül izgalmas detektívmunka a hazai cantus planus térképén számos fehér foltot színezett ki az elmúlt években, s lehetővé tette több ismeretlen középkori kottaíró alhagyomány és másolóműhely (szkriptórium) elkülönítését pl. a Felvidéken, illetve Erdély egyes tájain.
