A 31 ország 68 kutatója által összeállított és aláírt útmutatást és nyilatkozatot David Reich harvardi munkacsoportja kezdeményezte. A munka alapját képező 2020 novemberében rendezett online, világméretű és multidiszciplináris részvétellel zajló műhelymunka fókusza az archeogenetikai vizsgálatok etikai problémáinak és irányelveinek megvitatása volt. A résztvevők (köztük Bánffy Eszter és Szécsényi-Nagy Anna) az esettanulmányok és régiós kutatási nehézségek megtárgyalása után egyetértettek abban, hogy szükséges egy olyan nemzetközi útmutatás és irányelv csomag kidolgozása, amelyhez később a genetikus, antropológus és régész szakma igazodni tud majd, és rögzíti a humán archaikus DNS kutatás világviszonylatban is érvényesíthető alapvető etikai szabályait.
Ezen alapelvek főbb sarokpontjai a következők:
- a kutatóknak be kell tartaniuk minden előírást ott (abban az országban), ahol dolgoznak, és ahonnan az emberi maradványok származnak;
- a kutatóknak bármely vizsgálat megkezdése előtt részletes tervet kell készíteniük és azt meg kell, hogy osszák az érintett felekkel;
- a kutatóknak minimalizálniuk kell az emberi maradványok roncsolását;
- a kutatóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a közzétételt követően hozzáférhetővé tegyék az adatokat, lehetővé téve ezzel a tudományos eredmények kritikus felülvizsgálatát.
- a kutatóknak kapcsolatba kell lépniük az érdekelt felekkel (köztük régészekkel, antropológusokkal, muzeológusokkal és helyi közösségekkel), és biztosítaniuk kell az érintettek szempontjainak érzékenységét és azok tiszteletben tartását.
A cikk társzerzőjeként Szécsényi-Nagy Anna és vele együtt a BTK Archeogenomikai Intézet elkötelezte magát ezen irányelvek betartása mellett, és úgy véljük, hogy ezek a jövőben elősegítik a tudományterület megfelelő etikai normák szerinti művelését, alapot teremthetnek egy hazai szakmai konszenzus kialakítására is.
Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a gyakorlati munka megkezdése előtt az érintett felekkel részletesen megtárgyaljuk a vizsgálatok tervezetét, időrendjét és várható kimenetelét. A szakmai munka részeként rendszeresen egyeztessünk a mintaadókkal, régészekkel és antropológusokkal, a párbeszéd fenntartásával pedig célunk a közös, interdiszciplináris munka megvalósítása.
A DNS mintákat a folyamatosan fejlődő eljárásokat követve úgy nyerjük ki a biológiai leletekből, hogy a kutatás eredményességét is szem előtt tartva azokon a lehetőleg legkisebb roncsolást okozzuk. Az eredmények felé vezető munka köztes DNS termékeit tároljuk, az adataink a publikálás után pedig szabadon hozzáférhetővé válnak. Ezzel párhuzamosan az eredményeinket igyekszünk (lehetőségeinkhez mérten) minél szélesebb körben ismertté tenni és úgy kommunikálni, hogy azok esetleges félreértelmezését és rossz célú felhasználását megakadályozzuk.
Múltunk megértésében az archeogenetika eredményei fontos szerepet kell, hogy kapjanak. Nem szolgálhatnak azonban egyes csoportok kirekesztésének vagy más csoportok ideológiai (hatalmi vagy területszerzési) irányvonalai alapjául.
A nyilatkozat teljes terjedelmében a Nature-ben itt olvasható.
A javaslatcsomagot 24 nyelvre fordította le a munkacsoport. A magyar nyelvű változat itt olvasható.
További információ:
