Démystifier l’Europe centrale. Bohême, Hongrie et Pologne du VIIe au XVIe siècle [Közép-Európa a mítoszokon túl. Csehország, Magyarország és Lengyelország a VII–XVI. században] címmel 2021. október 20-án francia nyelvű kézikönyv és lexikon jelent meg Marie-Madeleine de Cevins (Université Rennes 2) szerkesztésében és a Passés / Composés kiadó gondozásában. Az impozáns – csaknem ezeroldalas – kiadvány elkészültében Olivier Marin (Université Sorbonne Paris Nord), Martin Nejedlý (Károly Egyetem, Prága) és Przemysław Wiszewski (Wrocławi Egyetem) mellett társszerkesztőként a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója, Csukovits Enikő is közreműködött.
A Rennes-i Egyetem középkorász professzora és a Tempora kutatócsoport vezetője, Marie-Madeleine de Cevins pályája során számos munkát szentelt Közép-Európa – s ezen belül is Magyarország – történetének. Bár a francia olvasóközönséggel Szent István vagy Hunyadi Mátyás uralkodását is megismertette, érdeklődésének középpontjában az egyháztörténet és a koldulórendek állnak. A középkori Magyar Királyság ferences- és domonkosrendi konfraternitásairól szóló monográfiája elsőként magyar nyelven láthatott napvilágot 2015-ben (a munka a Brepols kiadó jóvoltából azóta angolul is olvasható). Jelen kézikönyv ötletét a magyar középkorkutatás megkerülhetetlen segédkönyve, a Korai magyar történeti lexikon szolgáltatta számára: a Kristó Gyula, Engel Pál és Makk Ferenc gondozásában 1994-ben megjelent szakkönyv a Kárpát-medence 9–14. századi történetével kapcsolatos ismeretanyagot összegzi kétezernél is több szócikk formájában. Az újonnan a könyvesboltok polcára került francia nyelvű kötet azonban – mivel eltérő közönséget céloz meg – mind földrajzi és időbeli kereteit tekintve, mind pedig szerkezetében eltér a csaknem három évtizeddel korábban összeállított lexikontól.
A nagyszabású vállalkozás Közép-Európa fogalma alatt azon területek összességét érti, amelyek az 1500. év előtt a cseh, a magyar, illetve a lengyel uralkodók jogara alá tartoztak. A szerkesztő és munkatársai hasonlóan tágan határozták meg a kronológiai kereteket: a kézikönyv által lefedett időszak az első, a források nyomán igazolható nyugati szláv államkezdemény 7. századi létrejöttétől a 16. század derekáig, vagyis az oszmán hódítás és a reformáció koráig terjed. Speciális nyelvtudás híján a nyugat-európai átlagolvasó aligha van könnyű helyzetben, ha a közép-európai államok múltjáról megbízható módon óhajt tájékozódni. A kiadvány ezen problémát kívánja orvosolni, amikor a francia nyelven értő közönség számára fogódzót kínál a régió múltbeli folyamatainak mélyebb megismeréséhez és megértéséhez. A kötet címe is a kézikönyvnek szánt szerepre utal: a munka azzal a céllal készült, hogy az olvasó számára közelebb hozza – vagyis demisztifikálja – azt a Közép-Európát, amelyet egyfajta megismerhetetlenség mítosza leng körbe Franciaországban (és a nyugati világban).
A könyv két részre tagolódik: a történeti lexikon mintegy 466 szócikkét kilenc bevezető fejezet előzi meg. A kötet elkészítésébe 15 ország összesen 96 kutatója kapcsolódott be: a történészek mellett irodalomtörténészeket, művészettörténészeket, levéltárosokat vagy régészeket is találunk a nemzetközi szerzőgárda soraiban. A bevezető fejezetek megírásában a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézeteinek munkatársai közül Csukovits Enikő és Tringli István, a lexikonszócikkek elkészítésében Bácsatyai Dániel, Bagi Dániel, Csákó Judit, Csukovits Enikő, Pálosfalvi Tamás, Skorka Renáta, Tringli István, Weisz Boglárka és Zsoldos Attila vettek részt. Az Irodalomtudományi Intézetet Békés Enikő, Pajorin Klára és Szilágyi Emőke Rita, a Művészettörténeti Intézetet Lővei Pál és a nemrégiben elhunyt Marosi Ernő képviselték. A Csukovits Enikő által összefogott „magyar munkacsoport” tagjai voltak még többek között Bárány Attila (DE), Draskóczy István (ELTE), Kiss Gergely (PTE), Klaniczay Gábor (CEU), F. Romhányi Beatrix (KRE) vagy Thoroczkay Gábor (ELTE).
Jelenetek Szent Szaniszló krakkói püspök életéből a Magyar Anjou-legendáriumban
A bevezető esszék általános képet nyújtanak Közép-Európa fejlődésének 7–16. századi folyamatairól. Az első fejezet Berend Nóra (Cambridge-i Egyetem) tollából a földrajzi fogalom különféle meghatározásait járja körbe. A Marie-Madeleine de Cevins és Olivier Marin által jegyzett második egység – hagyományos eseménytörténeti összefoglalás helyett – tizenöt kulcsmomentumon keresztül mutatja be a közép-európai történelem alakulását a nyugati szlávoknak a Merovingokkal történt szakításától (631) Buda török kézre kerüléséig (1541). Önálló fejezet foglalkozik azokkal a történelmi alakokkal és mondákkal, amelyek meghatározó szerephez jutottak a cseh, a magyar és a lengyel történeti emlékezetben (a szerzők David Kalhous, Tringli István és Przemysław Wiszewski). Ezt követően Robert Antonín (Ostravai Egyetem) vázolja fel, hogyan alakultak a régió államainak egymás közötti kapcsolatai a középkor évszázadai folyamán. Az ötödik fejezet a királyi hatalom természetét és a nemesség politikai szerepét (Robert Antonín, Csukovits Enikő és Przemysław Wiszewski), a hatodik a társadalom rétegződését vizsgálja a térség államaiban (Piotr Górecki). F. Romhányi Beatrix a közép-európai régió vallási, míg Anna Adamska (Utrechti Egyetem) a terület kulturális sokszínűségéről kínál áttekintést. Az utolsó – szám szerint a kilencedik – fejezet, amely Pierre Monet (École des Hautes Études en Sciences Sociales, Párizs) munkája, a térség és a Közép-Európán kívüli világ viszonyát tárgyalja.
Az esszékhez csatlakozó lexikon Közép-Európa középkori történetének fontosabb fogalmait hivatott tisztázni. A történeti szótárban helyet kaptak földrajzi nevek (pl. Dalmácia, Kis-Lengyelország vagy Székesfehérvár), személyek (pl. Prágai Szent Adalbert, Anjou Hedvig lengyel királynő vagy a Lackfi család), népek és népelemek (pl. varégok, székelyek), intézmények és tisztségek (pl. kancellária, királyi kápolna vagy nádor), jelentősebb események (pl. magyar kalandozások, az első prágai defenesztráció, a mohácsi csata) vagy irodalmi és művészeti alkotások (pl. Kézai Simon Gesta Hungaroruma, Dalimil krónikája). Míg egyes címszavak kizárólag a cseh, a magyar vagy a lengyel történelemhez kapcsolódnak, addig akadnak átfogó, a régió országaira vonatkozó ismereteket ötvöző és gyakran több szerző közreműködésével készült szócikkek is (pl. nemesség, külkereskedelem). A szótári egységek végén – ahogyan egyébként az egyes fejezeteket követően is – válogatott bibliográfia segíti az olvasó tájékozódását.
A kötet két része az eltérő műfaj ellenére is szoros egységet képez. A könyvfejezetek és a lexikon egymást kiegészítő használatát ösztönzi, hogy az egyes bevezető esszék végén szerepel azoknak a szócikkeknek jegyzéke, amelyek az adott témakörhöz kapcsolódnak, s amelyek áttekintése révén az olvasó tovább bővítheti ismereteit.
A Kolozsvári testvérek Szent György-szobrának (1373) másolata a prágai vár udvarán
A szerkesztők fontosnak ítélték, hogy a kézikönyv a múltról vázolt tabló révén a jelen megértéséhez is segítséget nyújtson: a középkor szereplői, intézményei és szimbólumai tovább élnek napjaink történeti emlékezetében. A kötet igyekszik hidat teremteni a tárgyalt korszak és a jelen között, amikor említést tesz például arról, hogy az 1991-ben Magyarország, Lengyelország és akkor még Csehszlovákia között létrejött Visegrádi Egyezmény számára az 1335. évi visegrádi királytalálkozó és az ott az uralkodók között létrejött megállapodások szolgáltatták az előzményt.
A Démystifier l’Europe centrale című kötet nem az első és aligha az utolsó azon szintetizáló munkák sorában, amely Közép-Európa államainak középkori fejlődését kísérlik meg a nyugati közönség számára felvázolni. A Marie-Madeleine de Cevins által életre hívott kézikönyvet ezen vállalkozások sorából kiemeli azonban speciális szerkezete, amely a kiadványt különösen is alkalmassá teszi arra, hogy a jövőben felsőoktatási segédkönyvként is sikerrel alkalmazható legyen. A lexikon, amely a régió átfogó megismerését lehetővé tevő kilenc fejezethez társul, először kínál precíz, a legújabb szakirodalom eredményeire épülő fogalmi meghatározásokat a Közép-Európa múltját francia nyelven tanulmányozni kívánó érdeklődők számára.
A kézikönyvet a Medieval Central Europe Research Network MECERN Book Corner című rendezvénysorozatának keretében Éloïse Adde (CEU, Bécs), Bagi Dániel, valamint Julia Burkhardt (Ludwig-Maximilians-Universität, München) mutatták be 2021. november 2-án. A kiadvány megjelenésének apropóján Marie-Madeleine de Cevins 2021. november 8-án a France Culture rádiócsatorna Le Cours de l'histoire című műsorának vendége lehetett, ahol Xavier Mauduit szerkesztő–műsorvezetővel folytatott beszélgetést a magyar történelem kezdeteiről. Az adás itt hallgatható meg.
A kötet borítója itt, tartalomjegyzéke itt, a szócikkek jegyzéke pedig itt érhető el. A kiadvány papír alapon és e-book formátumban egyaránt megrendelhető.
Csákó Judit
A kézikönyv adatai: Démystifier l’Europe centrale. Bohême, Hongrie et Pologne du VIIe au XVIe siècle. Sous la direction de Marie-Madeleine de Cevins. Avec la collaboration de Enikő Csukovits, d’Olivier Marin, de Martin Nejedlý et de Przemysław Wiszewski. Paris: Passés / Composés, 2021. 994. p.
