A Tagányi Károly-hagyaték feltárása: új OTKA-kutatócsoport
Tagányi Károly jogszokásgyűjtő programja és hagyatékának tudománytörténeti jelentősége megnevezéssel új OTKA-kutatócsoport kezdte meg működését a Néprajztudományi Intézetben Bognár Szabina vezetésével.
Tagányi Károly (1856–1924), a méltatlanul elfelejtett történész-levéltáros a 19. század végén rendkívüli képességekkel és erudícióval próbált meghonosítani több, Európában szintén abban az időszakban indult kutatási irányzatot. Szerteágazó próbálkozásai a modern levéltártani rendező elvek adaptálásától a helytörténetírás tudományos megalapozásán keresztül a gazdaságtörténet meghonosításáig azonban túl korainak bizonyultak, s így sokáig nem akadt követőjük. Legfontosabb újítása, hogy egyre szélesebb forráskört vont be vizsgálataiba; a néprajztudományban és azon belül a néprajzi gyűjtésben is egy újabb forrásbázist látott. Így széles nemzetközi kitekintéssel nyomon követte a korszakban kibontakozó új tudomány eredményeit, és levéltári kutatásaival ötvözve építette be azokat munkáiba. Kifejezetten néprajzosok számára megfogalmazott jogszokásgyűjtő programjának első részét 1919-ben tette közzé. A jogszokásgyűjtő program folytatása azonban, ahogy a Tagányi-életmű nagy része is, máig kéziratban maradt.
A kutatási program elsődleges célja a nem publikált fejezetek (dologi jog, kötelmi jog, büntetőjog) feldolgozása, digitalizálása és közzététele a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport által működtetett jogi néprajzi adatbázisban. A kutatócsoport természetesen a Tagányi-hagyaték teljességre törekvő feltárására vállalkozik. Tagányi programindítóinak hazai utóéletének vizsgálatán túl, fontos a nemzetközi kitekintés. Európa-szerte zajlik a 19. század végi jogszokásgyűjtések eredményeinek feltárása-újraértelmezése; a Tagányi-hagyaték feldolgozása is ebbe a diskurzusba illeszkedik. A szoros nemzetközi együttműködés elősegíti a hazánk területét érintő 19. századi gyűjtések eredményeinek feltérképezését. Tagányi (publikált és kiadatlan) örökségének teljességre törekvő, tudományos igényű számbavétele, közzététele és feldolgozása a tudománytörténet hiánypótló vállalkozása.
A kutatócsoportról bővebb információkat itt olvashatnak.
Borsos Balázs akadémiai székfoglalójának videófelvétele
Ahogy korábban beszámoltunk róla Borsos Balázst, a Néprajztudományi Intézet tudományos tanácsadóját, igazgatóhelyettesét a Magyar Tudományos Akadémia 191. közgyűlésén levelező tagjává választotta, és februárban tartotta meg székfoglaló előadását Az ökológiai lábnyom mint kultúrák összehasonlításának eszköze? címmel. Az előadást megnézhetik az MTA Youtube csatornáján.
Az oral history-kutatás elméleti, módszertani és etikai kérdései interdiszciplináris megközelítésben
Februárban a London Centre for Interdisciplinary Research által szervezett International Conference on Oral History című konferencián tartott előadást Győrfy Eszter, a Néprajztudományi Intézet fiatal kutatói ösztöndíjasa. A nemzetközi konferencia az oral history típusú források gyűjtésével és kutatásban való felhasználásával kapcsolatos elméleti, módszertani és etikai kérdések interdiszciplináris megközelítését tűzte ki célul.
Győrfy Eszter egy romániai, korábban görög katolikus falusi közösségben végzett kutatásokat, amely a magyar és román történelmi határ közelében helyezkedett el. A viharos 20. században a közösség története tele volt hirtelen átalakulásokkal és traumákkal (ideértve az újrarajzolt határokat, a változó politikai rendszereket és az ebből következő kényszerített vagy önkéntes áttétést a római katolikus vagy az ortodox egyházba), ami mind a magyar, mind a román nemzetépítési szándékokból következett. Competing Histories, Concealed memories – Studying Oral History in Coşnea című előadásában kosteleki kutatásai alapján a levéltári forrásokból származó, az oral history típusú és a terepmunka során gyűjtött egyéb adatok együttes felhasználásának lehetőségeire és korlátaira mutatott rá egy a 20. század során radikális társadalmi, vallási, politikai, nyelvi, gazdasági, változásokat átélt közösség versengő, párhuzamos történelem-értelmezéseinek példáján keresztül. További információ a konferenciáról itt.
Emlékek, szövegek, történetek – Női folklórszövegek
Kerekasztal-beszélgetés keretében került sor az Emlékek, szövegek, történetek – Női folklórszövegek című tanulmánykötet bemutatójára nemrég a Néprajztudományi Intézetben. A Magyar Néprajzi Társaság Folklór Szakosztálya és a Néprajztudományi Intézet által 2019-ben megrendezett konferencia előadásai nyomán készült, Frauhammer Krisztina és Pajor Katalin szerkesztette tanulmánykötet 25 tanulmánya a Történeti források; Vallásos nők és női vallásosság; Bábák, gyógyítók, füvesasszonyok; Kitelepítés, külföldre szakadás; Női változatok, értékrendek, életutak; Nők a szocializmusban; Marginalizált helyzetek, Női adatközlők témák mentén mutatja be a népi/populáris kultúrában megjelenő női narratívákat.
A Néprajzi Múzeum muzeológiai és fotográfiatörténeti kiadványainak bemutatója
A Magyar Néprajzi Társaság Anyagi Kultúra Szakosztálya és a Néprajztudományi Intézet szervezésében került sor február 25-én a Néprajzi Múzeum 2019. évi évkönyvének, valamint muzeológiai és fotográfiatörténeti kiadványainak bemutatójára. A Néprajzi Értesítő 100. számát Paládi-Kovács Attila, a Foster Hannah Daisy és munkatársai szerkesztésében megjelent Többszólamú múzeum: Néprajzi múzeumi dilemmák a 21. század elején című kötetet Kuti Klára, Bata Tímea Műtermi fotózás Békés megyében (1872–1921) című monográfiáját Farkas Zsuzsa, Fejős Zoltán Amerikai magyar műtermi fényképészek az 1880-as évektől a második világháborúig című munkáját Kincses Károly mutatta be a Néprajztudományi Intézetben.
Grimm-mesék vagy magyar mesék?
Február 28-án A népmese mai élete című sorozata keretében a Grimm-mesék magyarországi hatásáról tartott előadást a Hagyományok Házában Domokos Mariann, a Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa. Előadása – amely a magyar népmesék egy kevéssé vizsgált hagyományos rétegét, a Grimm-mesékkel kapcsolatba hozható magyar meséket állította középpontba – arra kereste a választ, hogy melyek a legnépszerűbb Grimm-mesék, mikor és milyen közvetítő csatornákon keresztül jelentek meg és terjedtek el magyar nyelvterületen, hogyan folklorizálódtak és mikor váltak magyar népmesékké.
