Gulyás Balázs orvost, neurobiológust nevezte ki a miniszterelnök az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnökének 2023. május 1-jei hatállyal.
Gulyás Balázs 42 év után tér vissza Magyarországra, hogy ezentúl ő irányítsa az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot. Kutatóként és tudományszervezőként óriás teljesítmény áll mögötte – hangsúlyozta Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter a kinevezési okirat átadásakor a Karmelita kolostorban.
Gulyás Balázs 2012 óta a szingapúri Nanyang Technológiai Egyetem (NTU) Lee Kong Chian Orvostudományi Karán (LKCMedicine) a transzlációs idegtudományok egyetemi tanára, valamint az NTU Kognitív Neuroképalkotó Központjának (CoNiC) igazgatója.
Megbízása kapcsán az új elnök elmondta: „Nagy örömömre szolgál, hogy a jövőben az ELKH kutatóhelyek vezetőivel, tehetséges és elkötelezett kutatóival és az őket segítő munkatársakkal dolgozhatok együtt. Hiszem, hogy közös munkával, ötleteink megosztásával és együttes szakértelmünk kihasználásával kiemelkedő eredményeket érhetünk el, amivel közvetlen hatást gyakorolhatunk hazánk jövőjére, honfitársaink jólétére, egészségére, kultúrájára, és teljesítményünk hozzájárul az egyetemes tudomány további fejlődéséhez.”
Azelőtt, hogy az LKCMedicine egyik alapító professzoraként és az orvoskaron indított neurológiai és mentálisegészség-program első vezetőjeként dolgozott, tudományos pályafutása nagy részét a svédországi Karolinska Intézetben, Stockholmban töltötte, ahol a Klinikai Idegtudományi Intézet Pszichiátriai Részlegén jelenleg is professzor.
Orvosi tanulmányait a Semmelweis Egyetemen végezte szülővárosában, Budapesten, ahol 1981-ben szerezte orvosi diplomáját, miközben párhuzamosan vendéghallgatóként fizikát is tanult az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A Leuveni Katolikus Egyetemen BA- és MA-diplomát szerzett filozófiából (1982, 1984), majd ugyanitt a neurobiológia terén PhD-fokozatot szerzett 1988-ban. Ezt követően posztdoktori tanulmányokat végzett a Karolinska Intézet Klinikai Neurofiziológia Tanszékén és az Oxfordi Egyetem Kísérleti Pszichológia Tanszékén. Karrierje során több vezetői és vezetőfejlesztési képzési programban is részt vett a Londoni Egyetemen, az Oxfordi Egyetemen és a Harvard Business Schoolon. Emellett a Londoni Egyetem Heythrop College-ben BD címet (teológia, 2020), a Milton Keynes-i The Open Universityn CHEMS címet (matematika, 2022) szerzett, valamint a Leuveni Katolikus Egyetemen (1988), a Karolinska Intézetben (1997) és a Debreceni Egyetemen (1999) habilitált az orvostudomány terén.
Gulyás Balázs neurobiológus, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat új vezetője beszédet mond, miután átvette kinevezési okiratát a Karmelita kolostorban 2023. május 2-án.
Fotó: MTI/Soós Lajos
Karrierje elején úttörő megfigyelésekkel járult hozzá a látásneurológia és az emberi agy funkcionális feltérképezése terén pozitronemissziós tomográfia (PET) alkalmazásával végzett kutatások fejlődéséhez. Később az érdeklődése a PET-alapú molekuláris neuro-képalkotás felé fordult, különös tekintettel a neurológiai és pszichiátriai betegségekre és ezek „humanizált" állati betegségmodelljeire. E tevékenység részét képezte a biomarker célpontok azonosítása, valamint a gyógyszeres és diagnosztikai képalkotó eljárások fejlesztésére irányuló vizsgálatok. Az utóbbi időben többek között a neurológia, a pszichiátria, az alap- és kognitív idegtudományok és neuro-képalkotás területein végez kutatásokat, legújabban különös figyelmet fordít az emberi agy rendkívüli képességei neurobiológiai alapjainak vizsgálatára.
Gulyás Balázs szerzőként vagy szerkesztőként tizennégy könyvet, mintegy negyven könyvfejezetet és több mint 290 tanulmányt publikált tudományos folyóiratokban (forrás: Scopus és ORCID), továbbá hét szabadalom létrejöttéhez járult hozzá. Többek között az Academia Europaea (Európa Akadémiája, ahol az Élettani és Idegtudományi Szakosztály elnöke), a Magyar Tudományos Akadémia, a Belga Királyi Orvostudományi Akadémia és az Európai Kutatási Tanács „Advanced Grants Panel”-jének tagja és az Imperial College London Orvostudományi Kara Agytudományok Tanszékének tiszteletbeli professzora.
Tudományos munkásságát számos díjjal és címmel ismerték el, ezek közül a legjelentősebbek: Marie Curie-díj (2001, 2005, 2009, European Association for Nuclear Medicine), Arany János-érem (2005, Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság), Hevesi György-díj (2005, Magyar Orvostudományi Nukleáris Társaság), Guilleme Budé-emlékérem (2006, College de France), a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2007), Dr. Szabó György-díj (2012), a Debreceni Egyetem díszdoktora.
Forrás: elkh.org
