A Családtörténetek blogon megjelent Ridovics Anna, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa cikke, amelyben azt vizsgálja, hogy a Zrínyi család tagjai számára mit jelentett a hősi halál vállalása, milyen emlékei maradtak meg a halotti kultusznak, és vajon ezek közé sorolható-e az egykor Zrínyi-relikviaként katalogizált Mors figura kabinet szobra. 

Mors

A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének legelső darabjai közé tartozik egy bronz kisplasztika, amely brutális naturalizmussal formálja meg a Halál allegóriáját. Az oszló testű csontváz kezében homokórát emel, másik kezével kaszáját lendíti (m: 32,5 cm sz: 16 cm). Az anatómiai pontosság igényével ábrázolt álló alak vékony talplapon áll, amit feketére lakkozott fa posztamensre csavaroztak. Az 1825-ös első múzeumi katalógus, a Cimeliotheca Musei Nationalis Hungarici szerint Marczibányi István vásárolta meg műgyűjteménye számára a szobrot, amely egykor a Zrínyiek csáktornyai régiségei közé tartozott. Az ő örököseinek adományaként került a Mors figura a múzeumba 1810 után.

14 todlein karlsruhe strassburg

„Halálocskák”, augsburgi műhely (?), 16. sz. vége vagy 17. sz. eleje
bronz szobrok, Karlsruhe, Badisches Landesmuseum, ltsz.: 95/870
Straßburg, Musée de l’Œuvre Notre-Dame, ltsz.: MAD XXXVI.93
Mayr 2020. nyomán

Miller Jakab Ferdinánd a katalógusban még további kilenc tárgyat kapcsol a Zrínyiekhez: köztük aranyozott ezüsttárgyakat (Szarvas, Nautilus serleg), érmeket (Dürer, Jagelló Anna, V. Károly portréja), II. Lajos miniatűrjét. Jelenleg nem ismerünk olyan dokumentumot, amely alapján ezt a származást igazolni tudnánk. Miller hivatkozik a Verzeugnu(i)s Srinischer Kunst – Stücker, Merkwürdigkeiten, Steine, etc… című iratra, ezt azonban még nem sikerült beazonosítani.

A Halál a Zrínyiek csáktornyai várkastélyában? című cikkében a szerző arra keresi a választ, elképzelhető-e, hogy ez a tárgy valóban a Zrínyiek tulajdonában volt. Ha igen, akkor vajon kinek az idején kerülhetett (volna) be a gyűjteménybe és mikor kerülhetett el onnan? Hogyan alakult ki a német terminológiával „Tödlein”-nek nevezett kisplasztika „Halálocska” műfaja? Mi volt a szerepe ezeknek a szobroknak a 16–17. századi főúri Kunstkabinetek világában? Az írás itt olvasható.

A cikk a Sorsfordító virtuális családtörténeti kiállításhoz kapcsolódik, amely a Magyar Nemzeti Múzeum és az MTA Lendület Családtörténeti Kutatócsoport közös projektjeként készült.