Magyar Zoltán, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa Árpád-házi Szent Kinga alakjáról szóló kultúrtörténeti monográfiája a Kairosz Kiadó gondozásában jelent meg. A gazdagon illusztrált kötet Szent Kinga történelmi alakjának és a személyéhez fűződő kultúrtörténeti hagyományoknak első átfogó jellegű és tudományos igényű magyar nyelvű feldolgozása, amely régi adósságot törleszt a magyar szentek kutatásában.
Az Árpád-házi „szent királyok nemzetsége” az 1200-as évekre már szentté avatott vagy szentként tisztelt ősök sorával bírt. Az 1224-ben született Kinga hercegnő családi örökségként és kortárs példaként tapasztalhatta és ismerhette meg mindazokat a hagiografikus mintákat, amelyek a hitelvek, a Szentírás példatára mellett térben és időben egészen közeli példákat is képviseltek, köztük nagynénje, a Türingiába férjhez adott Árpád-házi Szent Erzsébet életszentségét. E nemzetségi tradíciók és a családi környezet meghatározó hatását mutatja, hogy IV. Béla király és Laszkarisz Mária bizánci császárleány tíz gyermeke közül a felnőttkort megélt lányok majd mindegyikét már a kortársak is szent életűként tisztelték.
Az ószandeci klarissza kolostor (Lengyelország). Fotó: Magyar Zoltán, 2022
Szent Kinga táblaképe az oravkai (Lengyelország) templomban. Fotó: Magyar Zoltán, 2022
Magyar Zoltán könyve a fiatalkorában Szemérmes Boleszláv krakkói fejedelem hitveseként lengyel földre került, a 14. század eleje óta szentként tisztelt és 1999-ben II. János Pál pápa által hivatalosan is szentté avatott Árpád-házi Kingáról fennmaradt hagyományokat, Kinga írott és szájhagyományozott emlékezetét kívánja minden eddiginél teljesebb körűen összefoglalni. A kötet lapjain külön-külön fejezetekben mutatja be a szerző Szent Kinga korát, valamint a szentként vagy boldogként ismert további Árpád-házi királylányok sorát.
