Hiánypótló kutatások indulhatnak el 2023-ban az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága által finanszírozott projekt keretében a hálózat bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóhelyein, köztük a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetében és Régészeti Intézetében is.
Az ELKH Titkárság – a Tudományos Tanács humán tudományi szakmai kollégiuma javaslatára – 2022-ben felhívással fordult a szakterületi kutatóhely-vezetőkhöz, hogy tekintsék át és gyűjtsék össze az irányításuk alatt álló kutatóhely illetékességi körébe tartozó, eddig háttérbe szorult vagy befejezetlen, mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban érdeklődésre számot tartó kutatási témákat. A beérkezett javaslatok alapos szakmai elemzését követően választotta ki az ELKH Titkárság azokat a témákat, amelyek műveléséhez a projekt keretében anyagi támogatást nyújt.
Maróth Miklós, az ELKH elnöke elmondta:
„A kezdeményezés célja a klasszika-filológia, a nyelv- és történettudomány, az irodalom-, valamint a filozófia- és művészettörténet területén korábban nem folytatott vagy befejezetlen, nemzetközi érdeklődésre is számot tartó hazai kutatások előmozdítása. A tudomány és a magyar társadalom szempontjából egyaránt kiemelt jelentőségű, a nemzeti múlttal és identitással kapcsolatos kutatások a tudomány számára eddig ismeretlen területek feltárásával járulnak hozzá kulturális értékeink sikeres átadásához a jövő nemzedékei számára.”
A 2023-ban induló hiánypótló kutatások rövid bemutatása:
A BTK Irodalomtudományi Intézete által vezetett hároméves projekt célja az ismeretlen 18. századi magyarországi latin nyelvű irodalom átfogó feltárása, tanulmányozása és a Neolatin Költők Tára című sorozat keretében történő kiadása. A kutatásban részt vesznek az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem kutatói is.
A magyar irodalomtörténet és kultúra szempontjából meghatározó alapkutatás távlati célja, hogy a maga korában Európa-szerte ismert és elismert magyarországi neolatin irodalom, főként a költészet azóta elfeledett szövegkorpusza ismét életre keljen.
Jelen projekt keretében az első 3 kötet készül el nemzetközileg is terjeszthető, angol–magyar kétnyelvű formában. Szintén fontos feladat a teljes 18. századi neolatin irodalom bibliografikus adatbázisának létrehozása, valamint a sorozat folytatásához szükséges, további 17 szerző munkásságát feltáró kézirat-katalógus elkészítése és honlapon történő publikálása.
A BTK Régészeti Intézete vezetésével három év alatt megvalósuló projekt célja a magyarországi népvándorlás kori leletanyag feldolgozásának és forráskiadásának folytatása új elméleti és gyakorlati módszerek alapján, a leletkorpusz online és nyomtatott formában történő közzététele. A kutatásban az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai is részt vesznek.
A népvándorlás kori régészeti leletkorpusz-sorozatok munkálatai a teljes 4-11. századi magyarországi leletanyag összegyűjtésére, feldolgozására és a leletkorpusz létrehozására irányulnak. A projekt keretében olyan emblematikus lelőhelyek leletanyagának közlésére is sor kerül, amelyek régészeti értékelése meghatározó lehet a jövőbeli kutatások számára.
Az intézmények közötti széles körű együttműködésben elkészülő 10 új kötet a Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleletei, valamint a német és angol nyelvű Monumenta Avarorum Archaeologica, Monumenta Germanorum ArchaeologicaHungariae és Monumenta Archaeologica Barbarorum inter Pannoniam Daciamque korpuszsorozatokban jelenik meg. A kutatás feladatai közé tartozik továbbá a korábbi kötetek anyagának adatbázis-alapú megőrzése és közzététele.
A Nyelvtudományi Kutatóközpont Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézete és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete projektjeinek bemutatása, valamint bővebb információ az ELKH oldalán itt olvasható.
