2021. november 11–12-én Rómában rendezte meg a BTK Filozófiai Intézete és a CISUECO (Centro interuniversitario di Studi Ungheresi e sull’Europa Centro-Orientale - Magyar és Kelet-Közép-Európai Tanulmányok Egyetemközi Központja) közös konferenciáját. Az Incroci fra Italia e Ungheria tra una rivoluzione e l’altra: storia, letteratura, cultura, mondo delle idee (1956–1989) [Olasz-magyar találkozások két forradalom között: történelem, irodalom, kultúra, eszmevilág (1956–1989)] című rendezvény két főszervezője Francesco Guida, a Roma Tre Egyetem oktatója és Turgonyi Zoltán, BTK Filozófiai Intézet tudományos főmunkatársa volt. A rendezvényen előadóként vett részt Hörcher Ferenc, a BTK Filozófiai Intézet tudományos tanácsadója.
Hörcher Ferenc: Márai és Salerno – egy öreg ember szerelme
című előadásának rövid összefoglalója:
Márai Sándor magyar író salernói évei már korábban is a kutatók érdeklődésének fókuszába kerültek. Erről tanúskodik egy többnyelvű kiadvány: Luce e mare. Márai a Salerno 1968-1980. A jelen előadás inkább szubjektív kommentár az idős szerző itáliai szorgosan vezetett naplójegyzeteihez. Elsősorban az érzelmi kötődés vagy szerelmes földrajz kérdésére fogom összpontosítani a figyelmemet. Állításom szerint az öregedő írónak a dél-itáliai tájjal, művelődéstörténettel és városképekkel szoros kapcsolata volt, amely nem nélkülözte az erotikus felhangokat. E helyszín sajátos erővel inspirálta műveit, amelyeket érzékenység, szenvedély és intellektuális világosság jellemzett. Különösen érdekel az író saját korábbi életére való visszapillantásának kapcsolata írói kreativitásával, az a mód, ahogyan a saját lelkében való visszatérő kutakodás segítette őt legjelentősebb kései művei némelyikének megalkotásában.
Turgonyi Zoltán: „Négykezes teológia.” Alszeghy Zoltán és Maurizio Flick jezsuita atyák közös munkássága
című előadásának rövid összefoglalója:
Maurizio Flick (1909-1979) és Alszeghy Zoltán (1915-1991) katolikus teológusok együttműködése a XX. századi kultúra történetében fennálló olasz-magyar kapcsolatok egyik kiváló példája. Rómában tanítottak, és az ötvenes évektől a hetvenes évekig jó néhány cikket és kötetet írtak közösen. (Nézeteik annyira azonosak voltak, hogy életművük egyik méltatója, M. Gronchi joggal használta ezzel kapcsolatban a „négykezes” kifejezést.) De – közös munkásságuk tényén túl – gondolkodásuk tartalma is nagy fontossággal bír a katolikus teológia fejlődésének szempontjából. Különösen érdekes az a mód, ahogyan a teremtést és a bűnbeesést látták. Mint ismeretes, az újkor kezdetétől gyakoriak voltak a katolicizmus és a természettudományos eredmények közötti konfliktusok. A legsúlyosabb feszültséget talán az evolúció elmélete okozta, amely összeegyeztethetetlennek látszott a fajok közvetlen isteni teremtéséről, a Paradicsomról és a bűnbeesésről szóló hagyományos tanítással. Előadásom bemutatja, milyen megoldást dolgozott ki e problémára a két jezsuita atya.
A BTK munkatársain kívül a konferencián magyar résztvevők voltak még Lengyel Beatrix (Magyar Nemzeti Múzeum), Madarász Imre (Debreceni Egyetem), Ordasi Zsuzsa (Károli Gáspár Református Egyetem) és Somlai Katalin (1956-os Intézet Alapítvány) is.
A nemzetközi találkozó annak a konferenciasorozatnak a részét képezte, amely a XX. század történelmét és művelődéstörténetét mutatja be az olasz-magyar kapcsolatok alakulásán keresztül. Az esemény lebonyolításában a Roma Tre Egyetem Politikatudományi Intézete és a Római Magyar Akadémia (Collegium Hungaricum) is közreműködött.
Címlapkép: culture.hu
