Megjelent a Magyar Tudomány folyóirat 2021. májusi különszáma Benkő Elek, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet igazgatója és Bollók Ádám, az Intézet tudományos főmunkatársa vendégszerkesztésében. A Hunok, avarok, magyarok a korai középkorban – a modern multidiszciplináris kutatások tükrében című különszám a kora középkori régészet és a korai magyar történet kiválasztott kérdéseit vizsgáló tanulmányokat közöl.
A kötetben található 16 írás 20 szerzőjének célja, hogy a tudományos kutatás jelen állását bemutatva ismertesse meg az olvasót a régészet, a történettudomány, a nyelvtudomány és az archaeogenetika a témában elért, tudományos alapokon álló eredményeivel.
A különszám bevezető tanulmányában Benkő Elek a kora középkori régészet és a korai magyarság kutatása terén a Régészet Intézetben annak alapításától napjainkig folyó munkákról és eredményekről nyújt rövid áttekintést. A kötetben a BTK Régészeti Intézet munkatársai közül Csiky Gergelynek a hsziungnu régészetről, Masek Zsófiának a kelet-európasi hun kori régészetről, Vida Tivadarnak az avarság keleti kapcsolatairól, míg Bollók Ádámnak a magyarság a kereszténységgel való első találkozásairól jelent meg írása.
Az archaeogenetikai kutatások állásáról a BTK Archeogenomikai Intézet munkatársai: Szécsényi-Nagy Anna, Mende Balázs, Csáky Veronika és Szeifert Bea összefoglalása olvasható.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai közül még Sudár Balázsnak, a Történettudományi Intézet főmunkatársának a Magyar Őstörténeti Témacsoport működéséről, továbbá B. Szabó Jánossal közösen a korai magyar történet kutatásának útjairól és lehetőségeiről, Szovák Kornélnak, a Moravcsik Gyula Intézet igazgatójának Szkítiáról és szittya azonosságtudatról, Türk Attilának, a Magyar Őstörténeti Témacsoport vezetőjének pedig a korai magyar történet kutatásában a régészet szerepéről szóló tanulmányi jelennek meg a kötetben.
