Környezetfilozófiai tanulmánykötet Szécsi Gábor és Tóth I. János szerkesztésében
A Gondolat Kiadó gondozásában tanulmánykötet jelent meg a környezeti etika nevelés filozófiai alapjairól Természet és felelősség címmel Szécsi Gábor és Tóth I. János szerkesztésében. A kötet egyrészt a környezetfilozófia fogalmi kérdéseivel és kortárs irányzataival, másrészt a környezeti etika és nevelés filozófiai vetületeivel foglalkozik. A tanulmányok interdiszciplináris megközelítésben világítják meg az ún. ökologikus társadalom megteremtésére irányuló kezdeményezések elméleti fundamentumait.
Az Alkalmazott Filozófiai Társaság kétévente különböző témákat elemez. Idén a környezet, etika és nevelés témakört vizsgálta. E témakör jelentőségét nem kell hangsúlyoznunk.
Modern világunkban egyidejűleg van jelen a környezetpusztító gondolkodás és gyakorlat, illetve a válság megoldására irányuló törekvés. Az ökologikus társadalom megteremtése érdekében a változások kiterjedt rendszerére van szükség, amely egyaránt érinti értékrendünket, gondolkodásunkat, fogyasztási szokásainkat, oktatási intézményeinket és technológiánkat. E folyamatokat kiválóan megragadja ez a tanulmánykötet, amelyet a szerkesztők jó szívvel ajánlanak a környezeti problémák általános kérdései iránt is érdeklődő olvasók számára.
A kötetről bővebb információk ezen a linken érhetők el.
Szécsi Gábor – Tóth I. János: Természet és felelősség. A környezeti etika és nevelés filozófiai alapjai. Gondolat Kiadó, Budapest, 2020.
Tudománynépszerűsítő videók Zuh Deodáth szereplésével
Zuh Deodáth, a Filozófiai Intézet posztdoktori kutatója, a Lendület Morál és Tudomány kutatócsoport tagja, forgatókönyvírója és szereplője volt a szecesszió korszakának eszmetörténetéről szóló rövid dokumentumfilmnek. A két részes film központi kérdése az, hogy milyen fogalmi háttér előtt tekinthető a szecesszió egy átfogó európai stílusirányzatnak. Illetve mi az a gondolat, amely meghatározza ennek a korszaknak a viszonyát az azt megelőzőekhez? A válaszokat a kisfilm szereplői a korszakban épült nagyváradi épületeken keresztül szemléltetik.
Az első rész megtekinthető itt:
A második rész megtekinthető itt:
Bernáth László és Paár Tamás nyerte az Oxfordi Egyetem esszépályázatát
Bernáth László, a Filozófiai Intézet kutatója és Paár Tamás, a Central European University posztdoktori kutatója nyerte meg az Oxford University Essay Competition for Central and Eastern European Perspectives on Science, Theology and Philosophy 2020-as kiírását. Tanulmányukat 2021-ben előadhatják az Oxfordi Egyetemen.
A nyertes esszé egy korábban már magyarul megjelent tanulmányuk (Szabad-e hinnünk az erkölcsi felelősségben?) egyik érvének továbbfejlesztése. Az Oxfordi Egyetem pályázatára benyújtott Responsibility First: How to Resist Agnosticism about Moral Responsibility című közös tanulmányukban Bernáth László és Paár Tamás amellett érvelnek, hogy ha a moralitásnak különleges normatív súlya van, akkor morális felelősséget akkor is tulajdoníthatunk önmagunknak, ha nincsenek bizonyítékaink a morális felelősség metafizikai feltételeinek teljesülésére.
Hörcher Ferenc előadása a Filozófiatörténet és Eszmetörténet Osztály szemináriumának keretében
A Filozófiai Intézet Filozófiatörténet és Eszmetörténet Osztály online kutatószemináriumának keretében Hörcher Ferenc, az intézet tudományos tanácsadója és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Politika- és Államelméleti Kutatóintézetének intézetigazgatója tartott előadást 2021. január 5-én Báró Kemény Zsigmond forradalomellenes politikai gondolkodása címmel.
Az előadás összefoglalója:
Az előadás Kemény Zsigmond konzervatívnak titulálható forradalom utáni röpiratait (Forradalom után, Még egy szó a forradalom után) elemzi, arra a kérdésre keresve a választ, hogy valóban törés van-e Kemény gondolkodásában 1849 után, vagy csak a politikai álláspontja változott az elveszített szabadságharc következtében, miközben az emberi szenvedélyekről és a józanság erényéről vallott elképzelései változatlanok maradtak. Amellett fogok érvelni, hogy ez utóbbi a helyzet, s hogy a politikai álláspont váltása is szükségszerű következménye a politikai helyzet változásának. Az előadás végén a röpiratok fogadtatására is ki fogok térni, amellett érvelve, hogy mára ezek a kor meghatározó politikafilozófiai teljesítményévé váltak, egyre inkább egy lehetséges magyar realista(liberál)konzervativizmus alapító szövegeinek számítanak.
Az előadásról készült felvétel megtekinthető itt:
Konferencia a természetes és a mesterséges intelligenciáról
A BTK Filozófiai Intézet Ismeretelmélet Osztálya 2020. november 20-án tartotta meg – a járványhelyzet miatt online formában – a Magyar Tudomány Ünnepe kiemelt programjai közé sorolt rendezvényét Intelligencia: természetes, mesterséges… címmel. A járványhelyzet miatt a konferencia online formában valósult meg, amelyről a videófelvétel a szerkesztési munkálatok miatt egyelőre nem elérhető, azonban 2021. során az aktuális előírások figyelembevételével tervezik az esemény megismétlését a szélesebb közönség számára is.
A konferencia célja az volt, hogy minél több oldalról megvilágítsa természetes és mesterséges intelligencia viszonyát, egymásra gyakorolt hatását és a kihívásokat, amelyekkel közös fejlődésük során szembesülünk. A mesterséges intelligencia kutatásában megjelenő elképzelések elméleti és történeti szempontú elemzése jól mutatja, hogy az emberi elméről alkotott kép meghatározó módon befolyásolja a mesterséges intelligencia megalkotására irányuló törekvéseket. Ekképp nemcsak technikai-ergonómiai, hanem filozófiai értelemben sem érdemes a kétféle intelligenciát egymástól elszakítva, külön vizsgálni.
Pléh Csaba (MTA/CEU) előadása az intelligencia pszichológiai fogalmát világította meg, Mérő László (ELTE) a természetes és a mesterséges intelligencia közötti kooperáció és versengés eseteit mutatta be, Zvolenszky Zsófia (ELTE) az MIT kutatói által elvégzett ún. „moral machine” kísérlet etikai kritikáját adta. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének kutatói közül Kondor Zsuzsanna az intelligencia és az értelemadás filozófiai vetületeiről, Hévizi Ottó a mesterséges intelligenciának tulajdonítható intelligencia-stílusokról, Golden Dániel a kétféle értelem viszonyának szimbiózisként való leírásáról, Benedek András pedig a természetes és a mesterséges intelligencia éles különválasztásával szemben megfogalmazott érvekről beszélt. A konferencia moderátora Tőzsér János volt.
Az előadások a természetes és mesterséges intelligencia olyan filozófiai aspektusait világították meg, amelyek a szélesebb, nem szakfilozófus közönség érdeklődésére is számot tarthatnak.
