Számos generáció tagjaiból hasonló emlékeket hoz felszínre a menza szó: paradicsomleves betűtésztával, ragadós alumínium és műanyag tálcák érintése, szagok, illatok, sorban állás. A HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet munkatársai, Báti Anikó, Juhász Katalin és Nickel Vira Réka kurátori közreműködésével megvalósuló kiállítás nyílt 2023. szeptember 14-én a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban: Menzán innen – menzán túl: titkok, tények, távlatok az iskolai közétkeztetésben címmel.
A Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat (TÁÉV) üzemi konyhája, 1979.
A kiállításnak helyet adó Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatójának köszöntőjét követően Balogh Balázs, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója hívta fel a figyelmet a táplálkozás mindenkit érintő aspektusára. Saját néprajzkutatói élményeiből véve példákat a táplálkozás önreprezentatív, identitásképző szerepét emelte ki, amelyen keresztül a magyarul már nem beszélő, az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar származású csoportok meghatározzák önmagukat. Amikor az emberek a régi nyelvet már nem őrzik, az ételeket és az ételkészítés módját, az étkezéshez kötődő hagyományokat még mindig pontosan követik, önmagukkal azonosítják. Mit jelentenek a magyaros ízek? Milyenek az otthoni ízek? – tette fel a kérdést, amelyre mindenkinek megvan a saját, egyéni válasza.
Balogh Balázs köszönti a kiállítás megnyitójának résztvevőit. Fotó: Nickel Vira Réka
A kiállítás a lehető legtágabb nézőpontból kívánja megragadni a közétkeztetés témakörét, erre utal címében is: „Menzán innen – menzán túl”. A kiállításban szereplő gazdag ismeretanyagból többek között az is kiderül, hogy naponta 1,5 millióan veszik igénybe a közétkeztetést. Pontosan azért, mert tömeges, tölt be nagyon fontos nevelő szerepet is a menza, nem csak a táplálkozás, de az étkezés terén is, beleértve az asztali viselkedést és az eszközhasználatot.
Részlet a kiállításról. Fotó: Nickel Vira Réka
A tudatos fogyasztóvá válás folyamatában is fontos szerep jut a gyermek-közétkeztetésnek. Hazánkban több évtizede zajlik a közétkeztetési rendszer megújítása, amelynek egyik célkitűzése, hogy összekapcsolódjanak a helyi élelmiszertermelés és -fogyasztás szintjei. A fenntarthatóság érdekében a szervezőelemek között fontos szerepe kell hogy legyen a helyi táplálkozáskultúrának és a közösségi hagyományoknak is a társadalmi és egészségügyi szempontok mellett.
Részlet a kiállításról. Fotó: Nickel Vira Réka
Bereczki Ibolya, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettese tudományszakok és tudományterületek ünnepi találkozásának nevezte a jelenlegi kiállítást. Beszédében külön kitért az elmúlt négy évben zajló az NKFIH (128925 K-18) által támogatott, A gyermek közétkeztetés társadalmi beágyazottsága: Kérdések és lehetőségek című interdiszciplináris kutatás jelentőségére, amely hiánypótló a magyar táplálkozáskutatásban és a kiállítás „alapanyagát” adta. A kutatás résztvevői az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet valamint a BTK Néprajztudományi Intézet munkatársai voltak, Báti Anikó tudományos főmunkatárs vezetésével.
Részlet a kiállításról. Fotó: Nickel Vira Réka
Részlet a kiállításról. Fotó: Nickel Vira Réka
A kiállításban szereplő, több tudományterületet lefedő írott anyagok, kiállítási tárgyak és kreatív múzeumpedagógiai elemek az iskolai gyermek-közétkeztetés egészét járják körül új megközelítésből: nem csak az ételekről van szó, hanem az étkezés idejéről, teréről és módjáról is. A szervezők mindenkinek ajánlják a kiállítást, aki szeretne a menzai konyhák és az ebédlők falai között rejtőző titkokat megtudni, hiszen a menza generációkon átívelve összeköt minket, és központi szerepet tölt be a legtöbb gyerek életében.
Nickel Vira Réka
A kiállítás a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézete, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ és a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum együttműködésével készült.
A kiállítást Dr. Felkai Beáta Olga helyettes államtitkár (Élelmiszerlánc-felügyeletért Felelős Helyettes Államtitkárság) nyitotta meg.
A kiállítás 2024. április 21-ig látogatható a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (1036 Budapest, Korona tér 1). ,
A BTK Néprajztudományi Intézet munkatársainak részvételét az NKFIH 128925 K-18 számú projekt támogatta.
