A mai irodalomtudományban egyre nagyobb szerep jut az informatikának. A korszerű módszerek és a digitális filológia radikálisan változtatta meg a sajtó alá rendezések és kritikai kiadások munkafolyamatát. A legújabb epizódunkban a BTK Irodalomtudományi Intézet kutatásaiba tekinthetünk be.
Palkó Gábor, a DigiPhil-munkatársa „hagyományos” irodalomtörténészként indult. Később a Petőfi Irodalmi Múzeumban webszerkesztőként dolgozott, és ez a munka vitte az informatika irányába, ahol a digitalizálás legfrissebb technológiájával ismerkedett meg. Fellegi Zsófia viszont már „született” digitális bölcsész: programozást és adatbázis-kezelést tanult. Munkájuk során igyekeznek minél kisebb adatokra bontani a szöveget, és ahhoz külön kódolási rendszert kialakítani. A DigiPhil portálja és adatbázisa bárki számára elérhető. A projektnek van egy szuperszámítógépe is, amellyel azon is kísérleteznek, hogy irodalmi szövegeken alapulva egy nyelvi modellt hozzanak létre.
Szénási Zoltán gimnáziumi évei alatt még a matematika iránt érdeklődött, de aztán hamar az irodalom került érdeklődésének fókuszába. Főként Babits Mihály kézirataival foglalkozik, amely jórészt az Országos Széchényi Könyvtárban, kisebb részt az Akadémia Kézirattárában, valamint más archívumokban találhatók. Ez esetben nem csupán a szövegek feldolgozásáról van szó, hanem a szerző javításainak, a szövegek kontextusainak a vizsgálatáról is. Bucsics Katalinnal a digitalizálás során felmerülő kérdésekről beszélgetnek, Káli Anita pedig arról mesél, miért fontosak ezek a kritikai kiadások, és milyen nyomozásba kezd a kutató egy-egy kézirat kapcsán.
Markó Veronika, az Eötvös Könyvtár könyvtárosa mindig is szeretett olvasni. 1993-ban kezdett dolgozni az Eötvös Collegiumban, majd 2009-ben „lépett át” az Irodalomtudományi Intézetbe. Az 1895-ben a tanárképzés minőségének javítására létrehozott Eötvös Collegium a kezdetektől színvonalas könyvtárat igyekezett biztosítani diákjai és tanárai számára. 1950-ben a Collegiumot megszüntették, de a könyvtár a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára egyik osztályaként tovább működhetett, majd 1956 februárjától a frissen alakult Irodalomtörténeti (majd Irodalomtudományi) Intézet könyvtára lett.
Felbecsülhetetlen tudománytörténeti értékét az adja, hogy alapításától a legkiválóbb tudósok tanácsai alapján fejlesztették állományát, valamint hogy páratlan magángyűjteményekkel gazdagodott, így rengeteg dedikált példány került a gyűjteménybe.
Babits Mihály Éji dal című versét Olasz Renátó mondja el.
