Írók a halál torkában: influenza, nátha és más nyavalyák a 18. század végén
„Noha még fiatal a két író – nem töltötték be a harmincadik évüket sem –, már megtapasztalták, milyen szembenézni a halállal. De vajon melyik volt az a betegség, amelyik szinte végzetesnek bizonyult az egyikük, illetve a másikuk számára?”
A „Lendület” Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 kutatócsoport Mindenes Gyűjtemény című blogján olvasható Lengyel Réka képekkel illusztrált írása. Az Írók a halál torkában: influenza, nátha és más nyavalyák a 18. század végén című cikk Kazinczy Ferenc és Pálóczi Horváth Ádám példáján mutatja be, hogyan élték át a magyarországi szerzők, amikor 1782-ben egy vírus kiemelkedően nagy pusztítást okozott Európában, sőt világszerte.
A teljes cikk itt olvasható.
Önéletírás és fikció között – könyvbemutató
A L'Harmattan Kiadó gondozásában megjelent Z. Varga Zoltán Önéletírás és fikció között – Történelmi történetek című könyve. A Kossuth Klub Klubtermében tartott könyvbemutatón Szolláth Dávid irodalomtörténész, kritikus beszélgetett a szerzővel arról, hogy mi újat vagy legalábbis mi mást tud mondani az irodalomtörténet és a poétikai elemzés a történelmi traumákról a történetíráshoz képest.
A kötetben Z. Varga Zoltán a 20. századi magyar és európai történelmi traumák megjelenítését vizsgálja. A kötet írásai a múlt élővé tételének új lehetőségeit keresik, abban bízva, hogy a történelem megelevenítése képes kiteljesedni az olvasás esztétikai tapasztalatában, és egyúttal alternatívát kínálhat a történelmi igazság fogalmának politikai-ideológiai kisajátításaival szemben.
Z. Varga Zoltán és Szolláth Dávid. Fotó: Major Ágnes
Genette, a szerszámkészítő – a Helikon új számának bemutatója
Genette, a szerszámkészítő címmel jelent meg a Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle legújabb száma. A március 10-én tartott lapszámbemutatón Angyalosi Gergely, Z. Varga Zoltán és Bene Adrián beszélgetett Földes Györgyivel, a folyóirat főszerkesztőjével Gérard Genette (1930–2018) munkásságáról, aki a francia irodalomtudomány egyik legfontosabb képviselője volt a 20. század második felében.
Az ezredfordulóra már világhírű szerző műveit ma is rendszeresen használják az egyetemi oktatásban az Egyesült Államoktól Japánig. Hosszú ideig „formalista”, vagy „strukturalista” poétikusnak és irodalomkritikusnak könyvelték el. Roland Barthes köréhez tartozva fontos szereplője volt a francia strukturalizmus nagy korszakának. 1970-ben Tzvetan Todorovval együtt megalapította a Poétique folyóiratot, amely szemléletében már eltért a klasszikus strukturalizmustól. A kilencvenes évek közepén újabb fejezetet nyitotta az esztétika irányába, jóval általánosabb teoretikus közegbe ágyazva ezzel a poétikai kutatásokat, miközben jelentős kísérletet tett az angolszász és a kontinentális esztétikai tradíciók ötvözésére. A lapszám tartalomjegyzéke letölthető.
Zrínyi Miklós és a magyarországi barokk költészet – a konferencia új időpontja
Zrínyi Miklós születésének 400. évfordulója alkalmából a BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya a magyarországi és határon túli egyetemek régi magyar irodalmi tanszékeivel és a korszak kutatásában részt vevő egyéb szakmai műhelyekkel együttműködve tudományos konferenciát szervez Zrínyi Miklós és a magyarországi barokk költészet címmel.
A rendezvény tervezett új időpontja 2020. szeptember 3–5.
A konferencia előadásainak összefoglalói már letölthetők.
