A BTK Régészeti Intézetben működő „Lendület” Mobilitás Kutatócsoport jelenleg egy, az M7-es autópálya építését megelőző feltárások során 2003-ban Balatonkeresztúron feltárt temetkezés biorégészeti (hagyományos régészeti, embertani, genetikai) vizsgálatát végzi. Ennek eredményeként ismertté váltak a balatonkeresztúri egyén fenotípusos, azaz fizikai megjelenésre vonatkozó jellegei is, úgy mint szemszín, hajszín, stb. A sorozat legújabb bejegyzésében azt mutatják be, hogy hogyan is képzelhetjük el a Jelenának elnevezett 35–45 éves nő megjelenését: ruha- és hajviseletét, ékszereit. Kiss Viktória írását a Lendület Mobilitás Kutatócsoport honlapján olvashatjuk.
A Jelena feje alatt előkerült réz csőgyöngy darabkái és a fém korrózió által okozott zöld folt a koponyán (fotó: Kiss Viktória, Gerber Dániel)
„Egyetlen ékszere a koponyája bal oldalán, a fej alatt előkerült, fém lemezből hajlított, henger alakú gyöngy volt, ami a halálát követően eltelt évezredek alatt a földben végbement korrozió következtében zöld nyomot hagyott a csonton. A töredékesen megmaradt, fémből készült csőgyöngyhöz hasonló apró ékszerek a korszak jellegzetes fej- vagy sapkadíszéhez tartoztak.” – olvashatjuk a cikkben.
A kutatócsoport 2020. áprilisában indította útjára a Megtestesült bronzkor című sorozatát. Ebben a kutatók arra vállalkoznak, hogy egy-egy konkrét bronzkori temetkezés leletei (használati tárgyak, edények, bronzékszerek és -eszközök), illetve az előkerült emberi maradványok segítségével megismertessék az érdeklődőket a bronzkor első ezer évében (Kr. e. 2500–1500 között) élt nők és férfiak életének és halálának körülményeivel. A sorozatról itt olvashatnak bővebben.
Kiemelt kép: Középső bronzkori szobrocska az Al-Duna vidékéről, bronzékszerek és hímzett ruha ábrázolásával (V. Szabó 2015, III.84)
