2021. november 5-én mutatták be a Katolikus egyházi társadalom Magyarországon című könyvsorozatot a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében. A rendezvényt Molnár Antal, az Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet igazgatója nyitott meg. A program apropóját az adta, hogy idén nyáron megjelent Csibi Norbert, Forgó András és Gőzsy Zoltán szerkesztésében a sorozat negyedik kötete a Katolikus egyházi társadalom Magyarországon a 19. században címmel.
Fotó: Szőts-Rajkó Kinga/BTK
Köszöntőjében Molnár Antal kiemelte, hogy bár 1990 után sok fontos egyházi műhely született, a sorozatot készítő Pécsi Egyháztörténeti Intézet kezdetektől igyekezett kilépni az egyházmegyei keretek közül, és az alapító Katus László tudományos érdeklődésének megfelelően mindig erős társadalomtörténeti szemlélet jellemezte. Az ezt követő beszélgetést Fejérdy András, BTK Történettudományi Intézet igazgatóhelyettese moderálta, ő kérdezte az eddig megjelent négy kötetről a jelenlevő szerkesztőket, Forgó Andrást, a PTE BTK TTI intézetigazgató-helyettesét, Gőzsy Zoltánt, a PTE BTK TTI Újkortörténeti Tanszék tanszékvezetőjét és Varga Szabolcsot, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársát.
A sorozat alapötlete az volt, hogy a kora újkortól kezdve évszázadonként egy-egy tanulmánykötetben tekintsék át a magyarországi egyházi társadalom jellemzőit és változásait. A szerkesztők tudatosan törekednek arra, hogy átfogó szintézisek, kiérlelt kutatási eredmények jelenjenek meg a kiadványokban, amelyeket egyaránt tekintenek gyűjtő- és gyújtópontnak, hiszen egyszerre igyekeznek bennük összegyűjteni az eddigi egyháztörténeti kutatások eredményeit, és új irányokat, továbblépési lehetőségeket generálni. Mielőtt azonban erről több szó esett volna, egy moderátori kérdésre röviden választ kaptunk a vállalkozás intézményi hátteréről. Varga Szabolcs elmondta, hogy 2018-ig a Pécsi Hittudományi Főiskola keretein belül működő Pécsi Egyháztörténeti Intézet szervezte a konferenciákat és szerkesztette a köteteket. Ettől kezdve a Magyar Egyház- és Teológiatörténeti Akadémia Egyesület adja az intézményes keretet, valamint a PTE BTK TTI, illetve 2021-től a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára biztosítja a tudományos hátteret.
Fotó: Szőts-Rajkó Kinga/BTK
A periodizációval kapcsolatban felmerült az évszázadonként való tagolás dilemmája, hiszen a történeti folyamatok nem igazodnak e cezúrákhoz. Az arányosság miatt mégis ez maradt a koncepció, és ez az eddigi tapasztalatok alapján megfelelő rendezőelvnek is bizonyult. (Bár – ahogy azt a sorozat szerkesztői megjegyezték – a tervezett 20. századi kötet esetében valószínűleg már nem lehet tartani ezt a rendet.) Fejérdy András felvetette, hogy bár a sorozat első kötetének a címe még az Egyházi társadalom Magyarországon címet viselte, a 17. századtól kezdve következetesen katolikus egyházi társadalom szerepel a borítókon. Válaszában Varga Szabolcs kifejtette, hogy a szűkítés mögött tudatos koncepció áll, hiszen amíg a 16. század esetében alapvetően nehéz külön beszélni az egyes keresztény felekezetekről, a tizenötéves háború időszakára már kialakult a külön felekezeti identitás, és a sorozat gazdái tudatosan a katolikus mellett döntöttek. Másrészt egyháztörténeti műhelyük elsősorban a katolikus klérust kutatja, a többi felekezet érdemi vizsgálatát egy ilyen projekt keretében nem lehetett volna érdemben felvállalni.
Egy újabb kérdés az egyházi társadalom, illetve az egyháziak társadalma fogalompárt érintette. A válaszokból kiderült, hogy bár a klerikusok világát viszonylag könnyen be lehetett azonosítani a kora újkorban, az első kötetekben viszonylag kevés figyelem hárult az egyház peremén élő világi szolgálattevőkre. A 18–19. századokkal foglalkozó kötetekben már megjelennek ilyen írások, így bővül az az eredeti tematika, ami a főpapokra, az egyházi középréteg tagjaira, az alsópapságra és a szerzetesekre fókuszált elsősorban. Ugyanez elmondható a korszakok teológiatörténetére, hiszen az erre való érzékenység is menet közben jelent meg. Miként a moderátor kiemelte, ezekből is látszik, hogy az újabb és újabb kötetekkel kapcsolatos munkák során a szerkesztők igyekeztek okulni a tapasztalatokból, és bár az eredeti koncepció váza koherens módon megőrződött, a kiadványok egyre változatosabb tematikát eredményeztek.
A beszélgetés utáni hozzászólásokban Bánkuti Gábor (PTE BTK TTI) megjegyezte, hogy ez a vállalkozás a pécsi műhely többi programjával együtt érthető meg igazán. Hiszen körükből indult el az ökumenikus szemléletű Egyháztörténészek Országos Találkozója (amelyet idén már hetedik alkalommal rendeztek meg), a széles intézeti együttműködésben megvalósuló interetnikus nagyváradi konferenciasorozat, illetve itt készült el a teológiatörténet felé nyitó kötet Teológia és Történettudomány. Antológia az egyháztörténet-írás elméleti kérdéseiről címmel. Ez a holisztikus szemlélet teszi lehetővé, hogy a most bemutatott kötetekre is a szintézis igényével tekintsenek, bízva abban, hogy az egyes századok horizontális szemléje utóbb majd vertikális összegzéseket is eredményezni fog, a történeti hosszú időben érvényesülő folyamatokat is láthatóvá téve.
