A Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának keretében a Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai közül Kiss Viktória (tudományos főmunkatárs, BTK Régészeti Intézet) Bronzkori társadalmi-gazdasági stratégiák a Közép-Duna vidéken: digitális adatbázis (Kr. e. 2500–1500) című, valamint Szilágyi Emőke Rita (tudományos munkatárs, BTK Irodalomtudományi Intézet) Humanista kánonok és identitások a Magyar Királyságban 1450–1630 című pályázata nyert támogatást.
2023-ban újabb 19 Lendület-kutatócsoport alakul és kezdi meg tevékenységét hazai kutatóhelyeken. A program elsődleges célja a hazai fiatal kutatóbázis erősítése. Ennek érdekében az Akadémia itthon tevékenykedő vagy külföldről hazatérő kiemelkedő fiatal tehetségeket és kimagasló teljesítményű kutatókat támogat saját kutatócsoportjuk létrehozásában, illetve sikeresen elindított Lendület-kutatócsoportjuk további működtetésében.
A Lendület-támogatás elnyeréséről kiállított oklevelek ünnepélyes átadására a tervek szerint 2023 szeptemberében kerül majd sor. További információ és a nyertesek névsora a Magyar Tudományos Akadémia honlapján itt található.
A Bronzkori társadalmi-gazdasági stratégiák a Közép-Duna vidéken: digitális adatBÁZIS (Kr. e. 2500–1500)
A 21. század egyik legnagyobb kihívása a kiterjedt, komplex tudományos kutatási adatállományok (big data) tárolása, közzététele és értelmezése. Ez alól a régészeti kutatás sem kivétel, amelynek az utóbbi két évtizedben számos tudományággal való – harmadik tudományos forradalomnak is nevezett – új és a korábbinál jóval intenzívebb együttműködése megsokszorozta és kibővítette a rendelkezésre álló információk halmazát.
Kiss Viktória
Erre a tudományos kihívásra válaszolva, a korábbi sikeres Lendület Mobilitás Kutatócsoport folytatásaként kerül sor a Lendület Bázis Kutatócsoport életre hívására. A projektben az OTKA/NKFIH (2014–2018) és az MTA Lendület program (2015–2022) támogatásával megvalósult, az egyiptomi nagy piramisok építői és a mükénéi aknasírokba temetett görög hősök hazánkban élt kortársainak időszakát, a bronzkor első ezer évét érintő multidiszciplináris alapkutatások szerves folytatását és módszertani megújítását tervezik a kutatócsoport résztvevői. Ez a korszak jelentős lépcsőfokot jelent a társadalmilag alig differenciált egalitárius közösségek és a legkorábbi államok kialakulása közötti fejlődési sorban, hiszen ekkoriban jelenik meg a főnöki társadalom, és ekkor alapozódik meg a mai Európa genetikai képe.
A legmodernebb régészeti és természettudományos vizsgálatokból származó biorégészeti (elsősorban embertani, izotópgeokémiai, archeogenetikai), és az anyagtudományokkal együttműködésben megszületett archeometriai adatok új szemléletű rendszerezése, elemzése és közzététele az egyik cél. A rendelkezésre álló adatokat egy eddig kevésbé kutatott témával, a korszak gazdasági erőforrásaira vonatkozó új ismeretekkel is továbbfejlesztik, integrálva mindezeket az eddigi lelőhelyhálózati kutatásokba. Mindezzel új távlatok nyílhatnak a négyezer évvel ezelőtt élt emberek és közösségek életmódja, betegségei, táplálkozása, munkavégzési szokásai, mobilitása, családi és társadalmi kapcsolatai értelmezésében. Az adatbázisokra támaszkodó modellezési eredmények alapot teremthetnek arra, hogy a Kárpát-medence változásait tág eurázsiai kontextusban értékeljék, emellett új kutatási irányok kidolgozásához, a régészeti örökségvédelemhez, muzeológiához, és a közoktatáshoz is szorosan kapcsolódnak — ezzel felvázolva az egykori bronzkori társadalmi-gazdasági stratégiákat a Közép-Duna vidéken.
Humanista kánonok és identitások a Magyar Királyságban 1450-1630
A kutatócsoport legfőbb célkitűzése, hogy feltérképezze a vizsgált korszakban a magyar királyságbeli irodalmi kánonok kialakulását szinkrón és diakrón metszetekben, és az újonnan feltárt és feltárandó szövegek segítségével újraértelmezze, árnyalja az irodalomtörténeti kutatások korábbi eredményeit.
Szilágyi Emőke Rita
A kutatócsoport koncepciója szerint a kánonok létrejötte mindenekelőtt a szerzők és olvasóik nyelvi, felekezeti és nemzeti identitásbeli meghatározottságával (Hungarus-tudat) magyarázható. A kutatást a csoport mikro- és makroszinten végzi: a legapróbb textológiai-filológiai problémák vizsgálata vezethet el a nagyobb eszme-, vallás-, nyelv- és irodalomtörténeti összefüggések megértéséig. A kutatások kérdésfelvetései hagyományosnak mondhatók (forrásfeltárás végzése levéltári és kézirattári kutatómunka révén, kritikai igényű szövegkiadások és nagymonográfiák készítése), technológiai szempontból azonban a legmodernebb eljárások (például online adatbázisok és kiadások készítése, komparatív kutatások mesterséges intelligencia bevonásával) és módszertani ajánlások segítségével folynak az alapkutatások, illetve az eredmények kontextualizálása és disszeminációja.
A kutatócsoprort tagjai:
Szilágyi Emőke Rita (csoportvezető), Bartók István, Békés Enikő, Draskóczy Eszter, Fellegi Zsófia, Molnár Annamária, Móré Tünde, Nagy Levente (ELTE), Palkó Gábor, Papp Ingrid
