2018. május 18-án 10:00 és 21:00 óra között látogatható a Magyar Tudományos Akadémia székházának első emeletén egy összefüggő, reprezentatív teremsor: a díszterem, a bizottsági termek (elnöki tanácsterem és képes terem) és a felolvasó terem – a Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteményeként funkcionálva.
Következő #ruhatárvan! eseményünkön a középkori Magyar Királyság országbárójának, Ozorai Pipónak két arcképét mutatjuk be. A portrék reneszánsz festmények másolatai, amelyeket James Charles Armytage készített 1864-ben Firenzében, és az emigrációban élő Pulszky Ferenc fia, Ágost küldte őket az Akadémiára. A két, egymástól gyökeresen különböző ikonográfiai típust képviselő képmás segítségével Filippo Scolari (Pippo Spano) történeti emlékezetének két fajtája eleveníthető fel.
Ezek közül az egyik a firenzei származású férfi kora újkori tisztelete, amelynek helyszíne a Firenzei Köztársaság, majd a Toszkán Nagyhercegség, tágabban véve pedig Itália volt. A lokális emlékezetből kinövő, a hatalmi reprezentáció szolgálatában álló, hivatalos élettörténet(ek) mellé a Filippo Scolarit profilban mutató mellkép rendelődött.
A másik pedig Ozorai Pipo magyarországi közösségi emlékezete, amelynek megteremtője a nemzetépítés szolgálatában álló, historista történetírás, illetve annak képviselője, az akadémikus Wenzel Gusztáv volt. Ozorai Pipo honi kultusza egy másik hitelesnek vélt képmásával, az Andrea del Castagno által 1450 körül a legnaiai Villa Carducciba festett (1847-ben újrafelfedezett) egészalakos, a nézővel szembeforduló portréval kapcsolódott össze.
Program:
17.00 Reprezentáció és identitás: a képes és az elnöki terem
18.00 Ki (nem viszi) át az emlékezetet? Ozorai Pipo (arcképei) és az Akadémia
19.00 Homlokzat és díszterem (gyülekezés az aulában)
20.00 A díszteremtől a bizottsági termeken át a felolvasó teremig
