A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetben 2015. július óta működő Lendület Mobilitás Kutatócsoport munkáját és záróbeszámolóját kiváló színvonalúnak minősítették a szakmai bírálók, a szakbizottság és a Tudományértékelési Elnöki Bizottság.
Kiss Viktória kutatócsoport-vezető összefoglalója az öt év alatt elért eredményekről:
Mobilitás és bronzkori régészet – aktuális kérdések és eredmények
A Kárpát-medencei bronzkor kutatásának az elmúlt másfélszáz évben fontos irányvonalát képezte a közösségek mozgásának vizsgálata, s a kérdés fontosságát kiemelik a korunkban zajló migrációs jelenségek is. Írásos források hiányában korábban csak a tárgyak alapján lehetett következtetni a bronzkorban (Kr. e. 2600/2500–800 között) Európa távoli területein élő közösségek közötti kapcsolatok meglétére, amely a réz és ón ötvözetéből készített bronz nyersanyag-kereskedelemről, és kész bronztárgyak, valamint más (arany, borostyán) nyersanyagok és késztermékek cseréjéről tanúskodik.
A Lendület Mobilitás projekt a Kr. e. 2500–1500 között, a Kárpát-medencei bronzkor első ezer évében lakott (1) települések, (2) temetkezések, és az (3) innen előkerült tárgyak (fegyverek, ékszerek, kerámia) vizsgálatát tűzte ki céljául, az utóbbi évtizedekben a régészeti leletek értelmezéséhez felhasználható új természettudományos elemzések integrálásával.
(A kutatás három alappillérét, a települések, temetkezések és a tárgyi emlékek vizsgálatát jelképezi a Lendület Mobilitás kutatócsoport logója, amely egy bronzkori ékszer módosított változata. Grafika: Réti Zsolt.)
A korszak kutatásában eddig nem alkalmazott multidiszciplináris módszerek (a hagyományos régészeti elemzés mellett a genetikai, patológiai, abszolút kormeghatározási, izotóp-geokémiai és geofizikai vizsgálatok) új eredményekkel szolgáltak az említett ezer évben, a nagy piramisok építői és a mükénéi aknasírokba temetett görög hősök korában Magyarországon élt emberekről és kisebb-nagyobb közösségekről egyaránt.
Alapkutatásaink legfontosabb kérdése a korabeli társadalom mobilitása és rétegzettsége, és a cserekereskedelmi kapcsolatok feltérképezése. A mobilitás a migrációnál tágabban értelmezhető, több témakört is magába foglal, például házasodási szokásokat, vagy akár harcos férfiközösségek mozgását.
A régészek, archeogenetikusok, antropológusok, anyagtudósok együttműködésének alapkérdése tehát az, hogy kik, mik vándoroltak: az emberek vagy a tárgyak? Hogyan lehet elkülöníteni azokat a tárgyakat, amelyek kereskedelem révén kerültek egyik helyről a másikra azoktól, amelyeket vándorló népcsoportok vittek magukkal?
E kérdések megválaszolásához a Kárpát-medence központi zónájából, a mai Magyarország középső, északkeleti és nyugati régióiból öt jól kutatott települést és a körülötte fekvő mikrorégiót választottunk ki, amelyek Közép-Európa bronzkori közösségeinek vizsgálata szempontjából jelentős mintaterületet képviselnek, és kiegészítik az eddigi bronzkori kutatásokat.
Eredményeinket az alábbiakban a három fő kérdésnek megfelelően foglaljuk össze.
1. Az emberi maradványok és a tárgyak elemzése segítségével bizonyítható-e nagyobb közösségek vándorlása?
A korhasztásos (csontvázas) sírokba és települési gödrökbe temetett elhunytak fogainak (a Quinnipiac és a Yale Egyetemekkel együttműködésben elvégzett) stroncium izotópos mintavételei azt bizonyítják, hogy a Kr. e. 2500–1500 közé eső évszázadokban a nem-helyben születettek aránya több esetben a 35-40%-ot is elérte. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Vendégkutatói pályázata segítségével kutatócsoportunkhoz csatlakozó olasz kutatótársunkkal közösen, hamvasztásos sírokból vett minták elemzése hasonló adatokkal szolgált. Ez azt jelenti, hogy a bronzkor első ezer évében élt közösségeknél magas volt a mobilitás mértéke. A bevándorlók között nagyobb arányban találunk nőket, de férfiakat és gyermekeket is. Ez arra utal, hogy a vizsgált csoportokban – Nyugat- és Közép-Európa bronzkori közösségeihez hasonlóan – a helyi férfiak távolabb élő közösségekből választottak feleséget, vagyis jelen volt az exogámia, az adott csoporton kívülről való házasodás szokása, emellett bevándorló családokkal is számolhatunk. Eredményeink Magyarország stroncium-izotóp térképének kidolgozásában is előrelépést jelentenek, ami más régészeti korszakokhoz is alkalmazható adatokkal szolgál. A temetkezési szokások és a betegségek vizsgálata további információt nyújt a korabeli közösségek életmódjáról.
Többes temetkezés Érdről, és harci sérüléssel összefüggésbe hozható trauma egy Füzesabonyban feltárt koponyán.
(Forrás: Ferenczy Múzeumi Centrum; Magyar Természettudományi Múzeum)
A harang alakú edények kultúrájához sorolható kora bronzkori emlékanyag esetében a genetikai vizsgálatok is világosan jelzik a térségben korábban ismeretlen DNS haplocsoportokkal jellemezhető, vagyis újonnan érkezett közösségeket. A BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriumával és a Harvard Egyetem Genetikai Tanszékével együttműködésben végzett elemzések azt igazolják, hogy az eddig kimutatott újkőkori vándorlásoktól eltérő, többirányú mobilitás jellemezhette a tárgyalt időszakot. A Közép-Európa nyugatabbi részéről érkező bevándorlókkal kapcsolatba hozott emlékanyagot 0% illetve 75%-ban idegen, sztyeppei genetikai állományú egyének mellett egyaránt megtaláljuk. Eszerint a Kr. e. 2500 táján megjelenő anyagi kultúra sajátos elemeit használó közösségek változatos genetikai összetételűek lehettek, ahol helyi eredetű és távolabbról érkezett egyének éltek együtt. A későbbi időszakban hasonló akkulturációs jelenségek figyelhetők meg.
A harang alakú edények kultúrája leleteivel eltemetett egyének archaikus DNS vizsgálatát a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet Archaeogenetikai Laboratóriuma végezte el.
(Forrás: Ferenczy Múzeumi Centrum, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratórium)
2. Hogyan alakult ki az új anyag, a bronz készítésének technológiája, és honnan származnak a bronztárgyak előállításához a térségünkben felhasznált nyersanyagok?
Az Energiatudományi Kutatóközponttal és a Wigner Fizikai Kutatóközponttal közösen elvégzett elemzésekkel fontos megállapításokat tettünk a tárgyak összetételével és készítési technikájával (pl. öntés, kalapálás) kapcsolatban.
Bronz tőr és szegecseinek vizsgálata 3D tomográfiás képalkotási módszerrel. (Forrás: Energiatudományi Kutatóközpont)
Az újabb ólomizotóp elemzési eredmények azt bizonyítják, hogy a Kárpát-medencében az újkőkorban és a rézkorban is a balkáni eredetű rézércek, illetve még inkább a kész tárgyak importja mutatható ki.
A mannheimi Curt-Engelhorn Archaeometriai Laboratóriummal együttműködésben végzett hasonló vizsgálataink szerint ezt követően, a rézkor és kora bronzkor átmeneti időszakában elkezdődött a szlovákiai Garam vidéki rézbányák művelése.
Emellett a kelet-szlovákiai térség jellegzetes, antimonban, arzénban és ezüstben gazdag fakóérc nyersanyaga, az ún. Ösenring fémtípus – Skandináviáig is elérő – használata a Kárpát-medence északkeleti részén élt közösségek jelentős szerepére, s az említett kapcsolatok többirányú voltára is felhívják a figyelmet.
A folyamatban levő ónizotópos elemzések szerint a bronz előállításához nélkülözhetetlen ötvöző eredetét a Cseh-Szász-érchegységben, valamint a balkáni ónérc forrásokban kereshetjük.
A regionális rézércből készült tárgyak távoli térségekkel megfigyelhető tipológiai rokonsága (pl. a balatonakali sír speciális nyélhátas fejszéje esetében 1500 km-re kiterjedő) széles interregionális kapcsolatokat jelez.
3. Milyen folyamatokon keresztül változtatta meg a bronz használata a Kárpát-medence és a környező térség történetét, hogyan alakult ki a társadalmi egyenlőtlenség intézményesülése?
A kora bronzkor első feléhez viszonyítva Kr. e. 2200 után, a kora bronzkor végétől–középső bronzkor kezdetétől nagyobb arányban figyelhetők meg a státusjelző réz, és egyre jellemzőbben ónbronz eszközök és fegyverek. A poznańi Adam Mickiewicz Egyetemmel együttműködésben (Mateusz Jaeger vezetésével), a Lengyel Tudományos Alap támogatásával végzett vizsgálataink egyértelműen kimutatták, hogy a magyarországi bronzkori lelőhelyeken előkerült borostyán leletek balti eredetűek. Ez arra utal, hogy hazánkban a középső bronzkor folyamán a ritka nyersanyagok cserekereskedelmének ellenőrzése a hatalom megszerzésének egyik lehetséges módja lehetett. A debreceni Atomki Örökségtudományi Laboratóriumában végzett vizsgálatok az aranytárgyak esetében többféle nyersanyagforrást mutatott ki.
Arany karpánt PIXE vizsgálata a debreceni Atomki Örökségtudományi Laboratóriumában. (Forrás: Atomki Örökségtudományi Laboratórium)
E későbbi időszakban a társadalmi egyenlőtlenségek jelentősebbé váltak, amit a státusjelző sírmellékletek (a bronz fegyverek és ékszerek mellett aranyékszerek), valamint a korszakban kialakuló többszintű településrendszer (az erődített és magaslati telepek mellett nyíltszíni falvak) is jelez. A települések hiearchiájának vizsgálatában a legújabb eredményeink arra utalnak, hogy a Kárpát-medence vizsgált régióiban eltérő jellegű és felépítésű társadalmi–gazdasági rendszerek működtek.
Terepbejárás és drónos légi fényképezés a nagycenki mikrorégióban. (Forrás: a Lendület Mobilitás Kutatócsoport Facebook oldala)
A multidiszciplináris módszerek alkalmazása fontos új eredményeket hozott a régi ásatások leleteinek és dokumentációjának újra-elemzése során is.
Új módszerekkel végzett komplex vizsgálataink a makro-szintű elemzések mellett lehetőséget nyújtottak a mikro-történelem, a bronzkori társadalom különböző szintjeihez köthető emberek személyes történetének megismerésére is.
Példaként említhető a Balaton-felvidék egyik főnöke (Balatonakali), egy nagy valószínűséggel szülés közben elhunyt és héthónapos magzatával elhamvasztott nő (Bonyhád), vagy egy kezeletlenül gyógyult töréssel, települési gödörbe gondosan eltemetett nő (Sóskút).
Maradványaik és tárgyaik új szempontok szerinti elemzésével sikerrel valósíthattuk meg kutatási programunk célkitűzését, eljutva „a csontoktól, bronzoktól és telepektől a társadalomig”.
A balatonakali főnöki sírból előkerült leletek és az eltemetett férfi lehetséges rekonstrukciója. (Fotó: Hámori Péter, grafika: Réti Zsolt, Ringeisen Dávid)
Hazai és nemzetközi együttműködések, publikációk
A kutatócsoport multidiszciplináris tevékenysége nyomán kiemelkedő jelentőségű együttműködés jött létre az egykori MTA kutatóhálózatán belül, ami hozzájárult például az Atomkiban új technológiák (a kollagén alapú mellett az égett csontokon alkalmazható bioapatit alapú radiokarbon, és hamvakon is végzett stroncium izotóp-aránymérések) adaptálásához, és a hazai laborok versenyképességének növekedéséhez. Az új módszerek és a nemzetközi kooperációk lehetővé tették, hogy a magyarországi bronzkori kutatások Európa vezető kutatócsoportjai közé kerülhessenek. Sikerességünket mutatja, hogy a 2018. decemberben, Bécsben Genes, isotopes and artefacts címmel megrendezett nemzetközi konferencián előadásunkról rögzített videó felvételt közel ezer alkalommal tekintették már meg az Osztrák Akadémia OREA Intézetének YouTube csatornáján.
Kutatócsoportunk tagjai az Osztrák Tudományos Akadémia konferenciáján. (Forrás: mobilitas.ri.btk.mta.hu)
A projekt munkájának kiegészítésére további nyertes pályázatok és nemzetközi együttműködések is lehetőséget adtak: Szécsényi-Nagy Anna és Szeverényi Vajk Bolyai és Bolyai+ ösztöndíjas, Hajdu Tamás Bolyai ösztöndíjas kutatása, továbbá Kiss Viktória NKFIH ERC Mobil pályázata révén. Öt PhD disszertáció, Király Ágnes, Melis Eszter (ELTE BTK), Priskin Anna (Barcelona) és Robert Staniuk (Kiel) régészeti témájú PhD dolgozatai mellett Maróti Boglárka (ELTE TTK) a fémvizsgálati módszerek összehasonlító elemzését végző disszertációja is hozzájárul kutatásaink kiszélesítéséhez. Együttműködünk több ERC kutatócsoporttal (Bronze Age Tin projekt, ERC Advanced Grant, Heidelbergi Egyetem; PEGASUS projekt, ERC Consolidator Grant, Toulouse-i Egyetem; Motherhood in Prehistory, ERC Starting Grant, Osztrák Tudományos Akadémia), és más nemzetközi projektekkel (EX-SPACE Marie Skłodowska-Curie Actions ösztöndíjas project, Durhami Egyetem; THESP projekt, Dán Nemzeti Múzeum és Göteborgi Egyetem), tágítva ki a bronzkor tárgyalt időszakának elemzési lehetőségeit.
Hazai együttműködő partnereink
A bronzkori kézművesség elemzése mellett tágabb történeti és régészeti korszakok kutatásához is hozzájárultak a bronzművesség illetve a textilművesség több korszakon átívelő vizsgálatát összefoglaló multidiszciplináris konferenciák, amelyeket a BTK Régészeti Intézettel, illetve a Lendület Középkori Gazdaság Kutatócsoporttal közösen szerveztünk. Hasonló céllal rendeztük meg a hamvasztásos temetkezések kutatásának módszertani kérdéseit és a bronzkori kerámiakészítés vizsgálati eredményeit megvitató hazai és nemzetközi workshopokat.
A projekt öt éve alatt több mint száz publikáció (59 könyvfejezet, könyv, tanulmány, köztük 21 magyar, és 38 idegen nyelvű; 50 absztrakt: 13 magyar, 37 idegen nyelvű) került közlésre, többek között a Nature, a Radiocarbon, a Journal of Archaeological Sience és a Quarternary International, valamint azActa Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, és a Communicationes Archaeologicae Hungariae folyóiratokban, és további 15 tanulmány (6 magyar, és 9 idegen nyelvű) vár megjelenésre. Emellett 100 szakmai és ismeretterjesztő előadást (39 hazai rendezvényen 54 előadást, továbbá 31 külföldi rendezvényen 46 előadást) tartottunk.
Szerkesztőként és szerzőként több idegennyelvű kötetben vettünk részt
A kutatócsoport eredményeinek megismertetésére 2020. májusban tervezett és a vírushelyzet miatt elmaradt konferenciát reményeink szerint az év végén szervezhetjük meg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetben. Az Európai Régészek Szövetsége 2020. augusztusban Budapesten megrendezendő, de 2022-ra halasztott éves konferenciáján több szekció ad lehetőséget kutatási eredményeink nemzetközi fórumon való bemutatására.
Előkészületben van egy angol nyelvű tanulmánykötetünk és több monografikus feldolgozás, valamint egy magyar nyelvű ismeretterjesztő kötet kézirata:
- Kulcsár Gabriella–Bernert Zsolt–Csányi Marietta–Dani János–P. Fischl Klára–Gál Erika–Claudina Gerling–Julia Giblin–Hajdu Tamás–Ilon Gábor–Köhler Kitti–Melis Eszter–Nagy Marcella–Szabó Géza–Szathmári Ildikó–Szeverényi Vajk–K. Zoffmann Zsuzsanna–Kiss Viktória: Analyzing Bronze Age burials and settlements from Hungary
- Csányi Marietta: Das spätbronzezeitliche Gräberfeld von Jánoshida
- Szathmári Ildikó: Middle Bronze Age tell-settlement at Füzesabony-Öregdomb
- Kiss Viktória (szerk.): Megtestesült bronzkor
Tudományszervezés, tudás átadás
A tudományos kutatás mellett célunk a tudás társadalmi hasznosítása is. A kutatócsoport magyar és angol nyelvű honlapja közel 100 kétnyelvű tudományos-ismeretterjesztő cikkel és a kutatáshoz kapcsolódó hírekről tájékoztató bejegyzéssel gazdagodott az öt év alatt. Kétnyelvű Facebook oldalunk olvasóinak száma folyamatosan növekszik, jelenleg több mint 750 követőnk van. Ez utóbbi oldal 2016. évi indulása óta több mint ezer bejegyzésben oszthattuk meg a közösségi médiában a kutatócsoport híreit, rövid ismeretterjesztő tanulmányainkat, valamint az őskori régészettel összefüggő egyéb információkat, szakmailag ellenőrzött és megbízható forrásból származó ismeretekkel ellátva az európai bronzkor kutatása iránt érdeklődő nagyközönséget és a szakmabelieket egyaránt.
A tudományos ismeretterjesztést szolgálta a kutatócsoport munkáját bemutató, 2017-ben elkészült Bronzkori rejtélyek című kisfilm, amely honlapunkról, illetve a filmet készítő Real Pictures Production produkciós iroda oldaláról is elérhető; eddig 7220 megtekintését jelzi a YouTube csatorna.
A film 2018-ban és 2019-ben több alkalommal is látható volt az M5 televízió műsorán, emellett 2019. áprilisban, a szerbiai XX. Nemzetközi Régészeti Filmszemlén is bemutatásra került a belgrádi Nemzeti Múzeumban, német, spanyol, görög, orosz, ukrán, szerb, montenegrói és egyiptomi filmek között képviselve Magyarországot.
A Bronzkori rejtélyek c. kisfilm forgatása. (Forrás: mobilitas.ri.btk.mta.hu)
Részt vettünk egy további film elkészítésében is, az öt európai ország (Spanyolország, Németország, Szerbia, Magyarország és Hollandia) nyolc intézményének együttműködésével 2018-ban útjára indult Európai Uniós CRAFTER (Crafting Europe in the Bronze Age and Today) programban. Az In their Hands c. film célja, hogy megismertesse az európai bronzkori kerámiaművességet, és az ebből nyert inspirációkkal segítse a modernkori kézművesség újjáélesztését. A film és az elkészült bronzkori edénymásolatok öt ország múzeumaiban megrendezett kiállításokon voltak megtekinthetők, hazánkban a debreceni Déri Múzeumban. A projekt eredményeit egy bilingvis (magyar és angol nyelvű) kiadványban és egy a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban megrendezett workshopon is bemutattuk.
A CRAFTER projekttel együttműködésben készült kiállítás a debreceni Déri Múzeumban. (Forrás: ri.btk.mta.hu)
Szakmai munkánkról több hírportál is tudósított, elsősorban a kutatócsoport részvételével született Nature cikkek megjelenése, illetve az említett filmek és kiállítás kapcsán. Legutóbb az mta.hu vezető hírei között olvashattunk, majd az Ásatalk Podcast adásában, illetve az InfoRádió Szigma című tudományos ismeretterjesztő magazinműsorában hallhattunk összefoglalást a kutatócsoport eredményeiről.
Kiss Viktória
A szöveg a Lendület Mobilitás Kutatócsoport záróbeszámolójának (2015–2020) rövidített, szerkesztett változata.
