„Tetemes hatást gyakorolt a fürdői életre” - Kolerajárványok Balatonfüreden a 19. században címmel megjelent A hétköznapi élet története blogon a járványok történetével foglalkozó cikksorozat 5. része. Katona Csaba, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa posztjában azt mutatja be, miként érintettek a 19. századi kolerajárványok egy speciális helyzetű települést, Balatonfüredet, a polgári fürdőélet magyarországi bölcsőjét.
A fürdői társasági élet két központja a 19. században: a színház és a Nagyvendéglő
A „nagytermészetű” Wesselényi Miklós Balatonfüreden nyaralva 1836. július 27-én egy már többször megtapasztalt kór tüneteit észlelte magán:
„Mind a két nap áldoztam a Kaland–Venus veszélyes oltárán. Bíztam, mert itt minden héten orvosi vizsgálat van, és bíztam az átkozott csalfa védlapokban, de ezek az átkozottak újra és mindig megcsalnak. Már vasárnap aggodalmimat bizonyos csípés‚ s sajgás öregbítette" - jegyezte fel a "kórelőzményt" és a tüneteket naplójába.
A Wesselényi által panaszolt kórság - valamiféle nemi úton terjedő fertőzés - egyre megszokottabb dolognak számított a Balaton akkori egyetlen fürdőjében, ahol a gyógyvizet használó betegek mellett gyorsan gyarapodott azoknak a száma is, akik szórakozás céljából keresték fel a nyaralóhelyet. Petneki Áron szerint a reformkori Füreden
„virágzott a titkos és kevésbé titkos prostitúció, amelynek folyományaként a gyógyulást keresők nemegyszer betegebben távoztak, mint ahogy érkeztek”.
Nem meglepő tehát, ha a féktelen szexuális étvágyáról is ismeretes báró szembesülni kényszerült "Venus-kalandja" következményeivel. (Wesselényi Miklós magánéletének egy szeletéről bővebben olvashat a blogon itt.)
A diszkréten kezelt - és elsősorban a kalandvágyó egyedülálló férfiakat érintő - nemi bajoknál sokkal drámaibb és fenyegetőbb volt a válogatás nélkül mindenkire veszélyes kolera, amely többször is felütötte a fejét Füreden a 19. században.
A cikk folytatása a blogon olvasható.
A cikksorozat 1. részét, amelynek címe „A század lelkiismerete” – Kolerajárványok a 19. században (1. rész) Fónagy Zoltán írta.
A cikksorozat 2. részét, amelynek címe "Égi pallos a döghalál képében" - Kolerajárvány és szabadságharc 1848-49-ben Fazekas Csaba írta.
A cikksorozat 3. részét, amelynek címe "Királyi parancsolat miatt nem lehetett prédikállani” - Vallási élet az 1739–1740. évi pestisjárvány idején a Jászkunságban Mihalik Béla írta.
A cikksorozat 4. részét, amelynek címe "Maradjon egy hónapra elkülönítve" - Karanténok és pestisjárványok a középkorban Vadas András írta.
