Benkő Elek, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének kutató professor emeritusa 2024 augusztusában töltötte be 70. életévét. E jeles alkalomból barátai, kollégái, tisztelői tanulmánykötettel lepték meg az ünnepeltet.
A bemutatón Zsoldos Attila az MTA rendes tagja köszöntötte az ünnepeltet, majd a kötetet Laszlovszky József, a CEU – Közép-európai Egyetem Történettudományi Tanszék professzora ismertette.
Benkő Elek tudományos tevékenységét mindenkor az igényesség, a sokoldalú érdeklődés és a friss irányzatok megismerésére, az eredmények összegzésére való törekvés jellemzi, szemléletét jól tükrözik Madách Imrének a kötet mottójául választott szavai.
A rendszerint egyszerre több témán is dolgozó Benkő Elek kutatásainak jó része szülőföldjéhez, a Székelyföldhöz kötődik. Munkássága révén ismerjük Erdély középkori harangjait, a középkori Keresztúr-szék régészeti topográfiáját, a mezővárosi élet számos aspektusát, jónéhány erdélyi helyszín középkori környezettörténetét. A középkori Székelyföld című kétkötetes könyve 2012-ben, a székely írás emlékeit feldolgozó társszerzős kötet 2021-ben jelent meg, utóbbiért Akadémiai Díjban részesült. Más kutatásai a Pilis-hegység középkori királyi és egyházi központjai köré szerveződtek. Jelenleg is elkötelezett abban, hogy a régi pilisszentkereszti ásatás hatalmas és bonyolult dokumentációját, az ásatás leleteit – a nagy elődök, Gerevich László és Holl Imre után – újra átnézze, rendezze, és új kutatásokkal, környezettörténeti és tájrégészeti adatokkal, 3D épületrekonstrukciókkal kiegészítve monografikus formában közzétegye.
Mindig is fontos célja volt a tudományos eredmények integrálása. Szakmai vezetése alatt olyan nagy tanulmánykötetek születtek, mint A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon I–II (2010), az In medio regni Hungariae. Régészeti, művészettörténeti és történeti kutatások "az ország közepén" (2015), a Holl Imre tiszteletére összeállított Mesterségek és műhelyek a középkori és kora újkori Magyarországon (2017), a Magyarország Régészeti Topográfiája – Múlt – Jelen – Jövő című konferencia-kötet (2017), vagy A Kárpát-medence környezettörténete a középkorban és a kora újkorban (2021) című munka. Jelentős szerepet vállalt az Archaeolingua Kiadóval közös kiadású tudományos-népszerűsítő, két nyelven megjelenő Hereditas Archaeologica Hungariae sorozat születésében, majd köteteinek kiadásában.
Benkő Elek az MTA, majd a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének vezető kutatójaként és igazgatójaként is feladatának tekintette, hogy az intézet a változások adta új keretek között is megtalálja helyét, fejlődjön, az MTA bizottságaiban, különböző fórumokon mindenkor az intézet és a régész szakma érdekeit képviselte, képviseli.
A 470 oldalas kötet, melyben több tudományterület kutatói köszöntötték munkáikkal az ünnepeltet, a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával, a HUN-REN BTK Régészeti Intézetének kiadásában, az Archaeolingua Kiadó gondozásában, Kovács Gyöngyi és Zatykó Csilla szerkesztésében jelent meg.
A rendezvényről további képek elérhetők a HUN-REN BTK Régészeti Intézet oldalán.
