Művészettörténeti kutatás a járvány idején
A Művészettörténeti Intézet gyűjteményeiben (Adattár, Lexikongyűjtemény, Fotótár) a járványügyi helyzetre való tekintettel jelenleg nem üzemel a kutatószolgálat, ám továbbra is elérhető és szabadon böngészhető az Intézet különböző gyűjteményeinek digitalizált állománya.
Itt elérhető többek között a Fényképtár digitalizált, 1955 – 2003 közötti időszakra vonatkozó analóg fotóanyaga, az Adattárban őrzött művész- és művészettörténész hagyatékok egy része, illetve a Magyar Tudományos Akadémia székházának részletgazdag fényképgalériája.
Makky György: Fotók a nyolcvanas évekből I. Performanszok
Március 3-án nyílt meg intézetünk nyugalmazott fotóművésze, Makky György Fotók a nyolcvanas évekből I. Performanszok című kiállítása a budapesti MissionArt Galériában. Makky György az 1970-es évek végén kezdte el fotózni a legjelentősebb, mára legendássá vált magyar performanszművészeket, köztük Böröcz Andrást - Révész László Lászlót, Hajas Tibort, Hencze Tamást, Jovánovics Györgyöt, Kelecsényi Csillát, El Kazovszkijt és Szirtes Jánost. A kiállítást intézetünk tudományos főmunkatársa, és az Új Művészet című művészeti folyóirat vezető szerkesztője Pataki Gábor nyitotta meg. A tárlat a hatóságok járványügyi ajánlásait követve jelenleg sajnos nem látogatható, a kapcsolódó kísérőprogramokat, így Beke László nyolcvanas évek performanszművészetéről szóló előadását a galéria későbbi időpontra halasztotta. Részletekről a MissionArt Galéria Facebook oldalán kaphatunk tájékoztatást.
A szabálytól a képzeletig - Az iparoktatás politikai és tárgyi környezete a dualizmus kori Magyarországon
Március 5-én került megrendezésre a Pécsi Tudományegyetemmel és a Károli Gáspár Református Egyetemmel közös szervezésben A szabálytól a képzeletig című konferencia a Benda Kálmán Szakkollégiumban. A konferencián előadott munkatársunk, Székely Miklós Art & Crafts - nemzeti iparoktatás - Bauhaus: új szempontok a századfordulós mozgalmak megértéséhez címmel. Előadásában a 19. század közepén induló iparművészeti mozgalmak szemléletének, gondolkodásmódjának mintegy száz éves jelenlétét, átalakulását mutatta be. A Magyarországon elsősorban William Morris és Walter Crane alkotásain keresztül elterjedt művészeti újítás szemlélete az esztétika és technológia viszonyát igen eltérően megközelítő alkotói műhelyekben mutatható ki. Megjelent ugyanúgy a brit Arts & Crafts mozgalom alkotásaiban, mint a 19. század végi magyarországi iparművészeti és ipari szakoktatási intézmények tanterveiben, vagy az első világháború után szárba szökkent olyan művészeti reformmozgalmak módszertanában is, amelyek legismertebb példája a Bauhaus. Az előadás a kézi tervezés, a szociális szempontok, a közvetlen tanár-diák viszony, a közös munkát a középpontba állító működés elveinek a megnyilvánulását mutatta be ezekben az egymástól látszólag eltérő szemléletű alkotói műhelyekben.
Hangoskodás a Dísz téren: Lővei Pál cikke a Népszavában
Az elmúlt időszakban sok szó esett a budai Várban nemrég lezárult építkezésekről, melyek eredményeként Hauszmann Alajos évtizedekkel ezelőtt lebontott épületei kerültek visszaépítésre. A témához kapcsolódó cikkében Lővei Pál a következőképp fogalmazott:
“A homlokzatok alakításához a hauszmanni historizmust semmiképpen nem lenne szabad figyelembe venni: a Várnegyed foghíjbeépítéseinél mindeddig követett gondolkodásmód – nem stílusról van szó! – folytatása/alkalmazása lenne célszerű. Először is fel kellene régészetileg tárni az egész területet – sosem folytak még itt ásatások, ugyanakkor a késő középkori Buda legjelentősebb épületei közé tartozhatott a kalocsai, majd az esztergomi érsek használatában állott házegyüttes. Ezt követhetné csak a tervezés.” A Népszavában megjelent cikk elektronikus változata itt olvasható.
Az Intézet gondozásában jelent meg Jávor Anna új könyve
Lieb Ferenc- Egy rokokó festő Felső-Magyarországon címmel jelent meg a Művészettörténeti Intézet kiadásában Jávor Anna legújabb könyve. Lieb Ferenc új szereplő a 18. századi magyarországi művészet történetében: kastélyok és templomok rokokó falképeinek egy, a közelmúltban azonosított mestere. A gazdagon illusztrált kismonográfia bemutatja a festő eddig megismert életművét, középpontban az edelényi kastély nemrég restaurált kifestésével.
Mednyánszky László titkosírással írt naplójegyzeteinek gyűjteménye szlovák nyelven
Intézetünk jelenlegi és egykori munkatársai, Markója Csilla és Bardoly István évtizedes kutatómunkájuk eredményeképpen, a Szlovák Nemzeti Galériával és a Magyar Nemzeti Galériával együttműködésben idén közreadták Mednyánszky László festőművész görög betűs titkosírással, több száz vázlatfüzet lapjain szétszórtan található naplójegyzeteit szlovák nyelven, gazdagon megjegyzetelve, elő- és utószavakkal, mutatókkal ellátva. A felvidéki születésű báró-festőművész naplóinak, a nagy sikerre való tekintettel, ez immár a második, bővített, Mednyánszky-levelezésével is kiegészített kiadása, mely monumentális kivitelben, több mint 700 oldalon, számos soha nem publikált grafika kíséretében nem csupán Mednyánszky, hanem a kor magyar festészetében is értő módon kalauzolja el a szlovák érdeklődőket. A kötetet Markója Csilla és Bardoly István közreműködésével nemzetközi együttműködés és pályázat keretében Katarína Beňová, a Szlovák Nemzeti Galéria és a pozsonyi Művészettörténet Tanszék munkatársa szerkesztette. A kötet hazai bemutatására még nem került sor, ennek várható időpontjáról a későbbiekben nyújtunk tájékoztatást.
A magyar könyvkötés a gótikától a művészkönyvekig
Megjelent Rozsondai Marianne monográfiája: A magyar könyvkötés a gótikától a művészkönyvekig. A gazdagon illusztrált kötet a magyarországi könyvkötések történetének az első tudományos feldolgozása. A könyvet - amelyet az MTA Könyvtár és Informatikai Központ, valamint a Kossuth Kiadó jelentetett meg - Mikó Árpád, a BTK Művészettörténeti Intézet igazgatója mutatta be az MTA Könyvtárának konferenciatermében március 10-én, ahol kiemelte, a könyvhöz csatolt mérethű bélyegzőtáblázatok a további kutatás fontos segédletei lesznek idehaza és külföldön is.
Firkaforradalom
Az Új Művészet kiadó fókuszpont című könyvsorozatának legújabb darabjaként jelentek meg Révész Emese Firkaforradalom című kötete, mely a szerző grafikai témájú írásait foglalja magában.
“Szerencséje a magyar grafikának, hogy Révész Emese annak idején rátalált a területre. A kiváló művészettörténész ugyanis nem csupán alapos tanulmányokat, élvezetes stílusú pályaképeket és kritikákat ír, de szinte minden szövegén átsüt, hogy – a szükséges objektivitást megőrizve, de - szenvedélyesen szereti is a műfajt, s elszántan igyekszik mindél többet megtudni és közzétenni róla. Így a kötetben egyaránt találunk írásokat a magyar grafika múltjáról, oktatásának történetéről, jelentős egyéniségeiről, intézményeiről, műhelyeiről, biennáléiról és kiállításairól, plakátokról, karikatúrákról s az utóbbi években feltűnt nemzedék képviselőiről, a grafika aktuális problémáiról és gondjairól. A könyv ezért jóval több két évtized összegyűjtött publikációinál: a műfaj szinte teljes spektrumát áttekintő összkép is egyben.”
A kötet bemutatására február 28-án került sor az Írók Boltjában, melynek alkalmával a szerzővel P. Szűcs Júlianna művészettörténész, a Mozgó Világ főszerkesztője, valamint intézetünk két főmunkatársa, Tatai Erzsébet és Pataki Gábor beszélgetett. A beszélgetés megtekinthető az Írók Boltja YouTube csatornáján.
Rekordszámú jelentkezés az őszi Művészettörténeti Fesztiválra
Közel 180 pályázati anyag érkezett a Látkép 2020 című Művészettörténeti Fesztivál szakmai konferenciájának felhívására, a szervezők ezúton is köszönik a program iránti fokozott érdeklődést. A jelentkezési időszak hivatalosan is lezárult, elkezdődött az anyagok feldolgozása. A konferencia végleges programjáról várhatóan március végén adunk hírt.
A fesztivál 2020. szeptember 24–26. között kerül megrendezésre Budapesten, a Humán Tudományok Kutatóházában. A változatos programokat kínáló fesztivál célja a művészettörténet-tudomány folyamatosan táguló horizontjának, egyre gazdagodó szakmai térképének megrajzolása; kaleidoszkópszerűen bemutatva a legújabb kutatási irányokat, kérdésfelvetéseket és eredményeket.
