Balogh Balázs főigazgató, a BTK Néprajztudományi Intézet igazgatója, Fülemile Ágnes, a BTK NTI Történeti Néprajzi Osztályának vezetője, valamint Koloh Gábor, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa is előadást tartott a Göteborgi Egyetemen, Svédországban 2023. április 12. és 15. között megtartott 14. Európai Társadalomtudománytörténeti Konferencián (14th European Social Science History Conference, ESSHC).
A konferenciaelőadások helyszíne: a School of Business, Economics and Law at the University of Gothenburg épülete. Fotó: Fülemile Ágnes
A nagyszabású konferenciasorozat – a koronavírus-járvány miatt többször elhalasztott – tizennegyedik konferenciáját öt év szünet után rendezték meg. Az előadók száma meghaladta az ezerkétszáz főt, akik hatvanegy országból érkeztek. A párhuzamosan futó húsz-huszonhárom panel a társadalomtörténet legkülönbözőbb vetületeivel foglalkozó témakörökből való előadásokból állt.
Balogh Balázs főigazgató, a BTK Néprajztudományi Intézetének igazgatója és Fülemile Ágnes, a BTK Néprajztudományi Intézet Történeti Néprajzi Osztályának vezetője Folk Fans and Rock Fans. Youth, Cultural Alternatives, Resilience, and Grassroots Resistance in Socialist Hungary című előadása a városkutatási előadássorozaton belüli Exploring Everyday Life and Experiences of Urban Space in the Nineteenth and Twentieth Centuries panelban hangzott el.
Balogh Balázs főigazgató (BTK) és Pál Judit egyetemi tanár (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem) a konferencia nyitófogadásán.
Fotó: Fülemile Ágnes
A néprajzkutatók előadásukban azt mutatták be, hogy a népzene és néptáncmozgalom hogyan bontakozott ki Magyarországon, és – mint a hatalom (párt és KISZ) szervezte közösségi ünnepek és kultúragyakorlási alkalmaktól eltérő jelenség – miként függött össze más alternatív kulturális mozgalmakkal (rock zenével, sporttal, költészettel stb.) a szocializmus kései évtizedeiben.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont részéről részt vett a konferencián Koloh Gábor, a BTK Történettudományi Intézet kutatója is, aki Clergy Mobility in Central Hungary in the Interwar Period címmel a Changing Patterns in Upper Social Strata Families in Central Europe (19th to Mid-20th Centuries) panelban tartotta meg előadását a két világháború között a Dunamelléki Református Egyházkerületben szolgáló református lelkészekről.
Mint elhangzott, a 18. század végétől fokozatosan megváltozott az egyházak normatív szerepe. Ezt bizonyítja, hogy a Habsburg Birodalomban a felvilágosult abszolutizmus rendelkezései megfosztották az egyházi bíráskodást a testi fenyítés alkalmazásának jogkörétől. A közösség lelki életének felügyelete és a közösség rendjének fenntartása azonban továbbra is a helyi egyház feladata maradt.
Koloh Gábor előadása
Az előadás három fő hipotézise közül az első a református lelkészi pályának a 19. század végétől megfigyelhető presztízsvesztésének kimutatása volt. A második hipotézis arra vonatkozott, hogy bár a pálya presztízse csökkent, a két világháború közötti időszakra a lelkészek száma egy ideig újra növekedett. A harmadik szerint pedig a két világháború idején szocializálódott lelkészek két csoportra váltak: egyrészt a lelkészi-tanítói családban szocializálódottakéra, másrészt pedig a nem értelmiségi hátterűekre. A származási különbség tehát a szakma azonossága ellenére is komolyan hatott a társadalmi mobilitásra.