Felújították a maszkajárás szokását Baján Sokcsevits Dénes kezdeményezésére
Sokcsevits Dénes tudományos főmunkatárs (aki 2020. január 15-én már beszélt a rendezvényről a bajai városházán) kezdeményezésére és javaslatára 2020. február 22-én Baja város polgármestere, Nyirati Klára fővédnökségével, a város támogatásával és a bajai Horvát Önkormányzat és a város csapata szervezésében megújult az immár közel három évtizede feledésbe merült bunyevác farsangi alakos népszokás, a maszkajárás (bunyevácul maškare).
„A maszkajárás még a két világháború között is megmozgatta az egész várost. A szervezők remélték, hogy e mozgalmas, vidám télűző népszokás ma is örömöt fog hozni Baja télvégi szürke hétköznapjaiba. 2020. február 22-én délután 17:00 óra körül több ezer bajai gyűlt össze a Szentháromság téren, hogy lássa a maszkák bevonulását, majd sokan a nézők közül beálltak a körbe, hogy bunyevác kólókat táncoljanak.” Bővebben itt.
Ablonczy Balázs az Index TNT Podcast vendége volt
A "Lendület" Trianon 100 Kutatócsoport vezetője, Ablonczy Balázs témacsoport-vezető, tudományos főmunkatárs 2020. március 3-án az Index TNT Podcast vendége volt. A Benne volt a pakliban, hogy Magyarország teljesen eltűnik a térképről című riportban többek között azt mondta: „Valaki Trianonról beszél, de két perc múlva már arról, hogy a fiatalok már nem adnak magyar nevet a gyerekeknek, vagy hogy a felesége elvált tőle, és elvitte a konyhabútort. Mintha a velünk élő összes rossznak Trianon volna a neve. Trianon metaforává vált, Mohács és Világos után a végső katasztrófa, ami velünk történt.” A cikk itt érhető el teljes terjedelemben.
Interjúk Stark Tamással a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából
Stark Tamás tudományos főmunkatárs a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából 2020. február 25-én a Klubrádió és a Kossuth Rádió vendége volt. A Kossuth Rádióban a szovjet fogsággal kapcsolatos új forrásokról beszélt. „Többszázezerre lehet tenni azoknak a magyar polgároknak, civileknek a számát, akik különböző szovjet hadifogolytáborokba illetve internálótáborokba kerültek. Úgy kerültek úgymond hadifogoly sorba, hogy a szovjetek munkaerőszükséglete hatalmas volt a második világháború végén. Már 1942-ben körvonalazódtak azok a tervek, hogy a legyőzött országok munkaerejének egy részét ki kell vinni a Szovjetunióba, és ott kell dolgozni. Ennek a tervnek a keretében kerültek ki a magyarok is, ugyanis a szovjet csapatok – mind a támadó csapatok, mind a megszálló csapatok nem tettek különbséget a katonák és a civilek között.” „A hadifoglyok valójában kényszermunkások lettek, hadifogolytáborok kényszermunkatáborok voltak, az ottani életkörülmények és munkakörülmények következtében a foglyok az – én számításaim szerint – mintegy harmada nem tért vissza, ez Magyarország esetében legalább 200.000 főt jelent, lehet, hogy ennél többet is, nem tudunk pontos számadatokat mondani.” A Klubrádió Reggeli gyors című műsorában elhangzott rövid interjú emlékezetpolitikai kérdéseket érintett. A Kossuth Rádióban elhangzott beszélgetés 7:36-tól itt, míg a Klubrádió által készített interjú 8:45-től itt hallgatható meg.
„Édesse, küldd el nekem ide gyorskocsin Clavigot és Othellót” – egy 19. színész családi vállalkozása címmel Szalisznyó Lilla, a "Lendület" Családtörténeti Kutatócsoport tagja tollából jelent meg poszt a Családtörténetek című blogon. A Szegedi Tudományegyetem Magyar Irodalmi Tanszékének munkatársa Egressy Gábor levelezésének felhasználásával egy 19. századi “sztár” családjának hétköznapi életébe ad bepillantást: „családi levelezésből kiolvasható, hogy Egressy Gáborék egymást érzelmileg és a gyakorlatban egyaránt támogató, összetartó családot alkottak. Több évtizeden át szinte közös „vállalkozásként” is működtek, a családot eltartó és irányító Egressy Gábor vezetésével. Az apa foglalkozása mindannyiuk életében komoly szerepet játszott. A nagy színész számára felesége és gyerekei olyan hátországot jelentettek, amelyre szakmai feladatainak megoldásában is számíthatott.” A teljes szöveg itt olvasható.
Megjelent Weisz Boglárka Markets and Staples in the Medieval Hungarian Kingdom című munkája
Az Árpád-ház Program keretében megindított idegen nyelvű könyvsorozat első köteteként megjelent a "Lendület" Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport vezetője, Weisz Boglárka Markets and Staples in the Medieval Hungarian Kingdom című munkája. A kötet a 2012-ben kiadott Vásárok és lerakatok a középkori Magyar Királyságban című monográfia javított és bővített angol nyelvű kiadása. A tartalomjegyzék itt látható. A kötet megvásárolható a Penna Könyvesboltban.
Programajánló
Szakmai beszélgetés Závada Pál Kossuth-díjas íróval
Az Újkori Témacsoport szervezésében kerül sor arra a szakmai beszélgetésére, amelynek témája Závada Pál Hajó a ködben című regénye lesz a Kossuth-díjas író részvételével 2020. március 10-én (kedden) 11:00 órai kezdettel a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Trapéz Termében (Bp. 1097 Tóth Kálmán u. 4., B. ép, VII. em., 16.). A meghívó itt látható.
Portréfotó: Stekovics Gáspár
