2013. március 29-én, 65 éves korában meghalt Hont István, politikai eszmetörténész, a Cambridge University Történelem Tanszékének tanára. Hont István Magyarországon született 1947-ben. Az I. István Gimnáziumban érettségizett. Először mérnöknek tanult a BME-n, majd történelmet és filozófiát hallgatott. E tárgyakból diplomázott 1974-ben. Szakdolgozatát H. Balázs Évához írta, David Hume és Skócia címen. Ezután a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében helyezkedett el, ahol gazdaságtörténeti összefoglalókat készített, széles látókört szerezve e tárgykörben. 1975-ben, feleségével, Annával elhagyták az országot, és az Egyesült Királyságban kezdte újra tudományos pályafutását.
Oxfordban Hugh Trevor-Roper témavezetésével folytatta a skót felvilágosodás tanulmányozását. 1977-ben kutató fellow lett az oxfordi Wolfson College-ban. 1978-ban a Cambridge-i King’s College-ba került, ahol Michael Ignatieff-fel vezette az újonnan alakított Kutatóközpont Politikai Gazdaságtan és Társadalom, 1750–1850 című kutatási projektjét. Sorra rendezték a meghatározó konferenciákat, többek közt összeültetve Duncan Forbes-ot és John Pocockot, valamint meginvitálva Reinhart Kosellecket és a Begriffsgeschichte más neves képviselőit is.
1986–1989 között vendégtanár a Columbián, majd visszatér Cambridge-be, ahol a Történelem Tanszéken a politikai gondolkodástörténetet oktatja. A cambridge-i eszmetörténet-írás második generációjának meghatározó alakjává vált. Vendégtanárnak hívták a Princetonra, Chicagóba, a Harvardra, Göttingenbe, Budapestre, Japánba és Jénába.
Publikációi közül kiemelkedik a Wealth and Virtue. The Shaping of Political Economy in the Scottish Enlightenment (1983) című többszerzős kötet, mely szintén egy konferenciából nőtt ki, s melyben maga két tanulmányt publikált, az egyiket társszerzőként. Ezt követően tanulmányokat tett közzé a természetjogról, a társiasság nyelveiről, a nemzeti politika és a nemzetgazdaság összefüggéseiről, Hume-ról, valamint a nacionalizmus kérdéséről. Ez utóbbiért az Egyesült Királyság Politikai tanulmányok Társaságának éves díját is elnyerte. Ugyancsak díjnyertes lett a 2005-ben publikált Jealousy of Trade című gyűjteményes tanulmánykötete, melynek hosszú bevezetője maga is kismonográfia értékű volt. Ebben amellett érvelt, hogy Hume és Smith a nemzetközi politika nyelvének kialakulására is döntő hatással volt. Az utóbbi években pedig Adam Smith és Rousseau életművel foglalkozott behatóbban, erről a témáról tartotta 2009-ben Oxfordban a Carlyle Előadásokat és 2010-ben, nem pusztán megismételve az előzőt, a Benedek Előadásokat Bostonban.
Hont István a rendszerváltás után rendszeresen megfordult Magyarországon is. Bár magyarul nem sok minden olvasható tőle, a politikai eszmetörténet új generációjára – Bence Györgyön, Ludassy Márián és Dénes Iván Zoltánon keresztül – nagy hatással volt: Kontler László, Horkay Hörcher Ferenc, Varga Benedek, Trencsényi Balázs és mások is megfordultak Cambridge-ben nála, és rendszeresen tartották vele a kapcsolatot. Halálával a magyar tudományosság is érzékeny veszteséget szenvedett.
Az életrajzi adatok forrása itt olvasható, e linken pedig egy beszélgetés résztvevőjeként láthatjuk őt a Harvard Egyetemen.
