Az irodalomtudományi kutatásokban régi ismerős a számítógép, mégis újra és újra szükséges bemutatkoznia. A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle most megjelent számában a számítógépes irodalomtudomány elmúlt fél évszázadáról és a ma legújabb technológiáiról egyaránt tájékozódhat az olvasó. A tanulmányok homlokterében a számítógépes filológia elméleti és gyakorlati kérdései állnak. Kisebb mértékben ugyan, de a számítógépes irodalomtudomány olyan területei is megjelennek, mint a távoli olvasás, a stilometria vagy az adatbázis-építés.


Helikon uj szamJulianne Nyhan beszélgetése Tito Orlandival a korai nevén számítógépes bölcsészet vagy bölcsészinformatika, ma közkeletű nevén digitális bölcsészet elmúlt közel hét évtizedébe nyújt személyesebb hangvételű betekintést. A Maczelka Csaba fordításában közölt interjú a digitális bölcsészeti és a számítógépes filológiai kutatások kanonizált és mitizált ősforrását, Roberto Busa kutatásainak tényleges hozadékait tárgyalja. A számítógépes irodalomtudományról általában, illetve a diszciplínát ért új keletű támadásokról és azok lehetséges elhárításáról Almási Zsolt ír Számítógépes irodalomtudomány: az adattól a transzcendentális kritikáig című tanulmányában.

A folyóiratszám többi cikke az online tudományos szövegkiadások készítésének kérdéseivel foglalkozik. Maróthy Szilvia bevezető tanulmánya A vizuális és az adatközpontú szemlélet címmel a hagyományos és a számítógépes filológia változásait a vizuálistól az adatszerű megközelítés felé tartó folyamatként mutatja be. Golden Dániel Számítógép, szöveg, tudomány című cikkében az utóbbi évtizedek eredményeit, beváltott és megvalósításra váró ígéreteit tekinti át, és kiemeli, hogy a kulturális örökség digitalizációjában korunk humanistáinak, filológusainak különösen nagy szerepe és felelőssége van.

A Műhely rovatban Kalcsó Gyula Kéziratos források tudományos elektronikus kiadása című tanulmányában módszertani kérdésekkel foglalkozik, követendő kiadási elveket fogalmazva meg. Fellegi Zsófia és Palkó Gábor az Arany János-emlékév során készült digitális szövegkiadások elkészítésének és webes publikálásának komplex munkafolyamataiba nyújt betekintést (Arany-kéziratok és kritikai kiadások közzététele az Arany János Emlékévben).

A Szemle rovatban Szénási Zoltán a hazai tudományos elektronikus szövegkiadások három nagy műhelyének (az ELTE BTK volt Bölcsészinformatikai Önálló Programja, az MTA–DE Klasszikus Irodalmi Textológiai Kutatócsoport, illetve a DigiPhil) kiadványait mutatja be. A Helikon 2020/1. számát a számítógépes irodalomtudomány legfrissebb nemzetközi szakirodalmából és a kutatási terület elmúlt fél évszázadának hazai szakirodalmából összeállított online is elérhető válogatott bibliográfia zárja.

A szám hamarosan elérhető lesz a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Penna Könyvesboltjában, digitális formában pedig az Irodalomtudományi Intézet weboldaláról válik majd letölthetővé. A folyóirat korábbi számait itt tudják letölteni.

A Számítógépes irodalomtudomány című Helikon-lapszám online bemutatójára 2020. június 24-én 17 órakor kerül sor. Közreműködnek: Almási Zsolt (PPKE), Kalcsó Gyula (PIM, Eszterházy Károly Egyetem), Major Ágnes (BTK ITI), Kiss Margit (BTK ITI), Péter Róbert (SZTE). A beszélgetést Maróthy Szilvia (BTK ITI) vezeti. A bemutatót Földes Györgyi (BTK ITI), a Helikon főszerkesztője nyitja meg. Az eseményt a Helikon Irodalom- és Kultúratudományi szemle Facebook-oldalán közvetítjük.

Maróthy Szilvia
A
Számítógépes irodalomtudomány című Helikon-lapszám szerkesztője